Horváth Zoltánnak, az Enigmák – Megtapasztalások az ősi egyiptomi misztériumiskolákban című műsorában a következőket mondta az Ébredezők csapata által tartott nílusi szertartás közben:

szemelyiseg„…ez egy megtisztulós szertartás, aminek az a lényege az egyiptomi filozófia alapján, hogy az ember azért születik le testbe, hogy gyűjtse a megtapasztalásokat. Minden egyes ember, minden egyes lélek a Teremtőnek egy megnyilvánulása, csak más és más álarcot, más és más héjat visel magán a lélek. A cél az, hogy letisztuljon annyira az inkarnációs körforgásban, hogy újra eggyé válhasson a Teremtővel és az öröklétbe költözhessen be a lélek. Miközben az ember éli az életét, érik őt mindenféle megtapasztalások, ugyanis a szélsőségeken, a polaritáson keresztül tapasztalhatja meg az Életet az újabb és újabb leszületései során. Ez azt jelenti, hogy kell, hogy az emberrel történjenek rossz dolgok és kell, hogy történjenek jó dolgok, hogy különbségeket tudjon tenni ezen történések között és meg tudja figyelni azt, hogy belőle milyen reakciókat váltanak ki ezek a történések… Ennek a szertartásnak az a lényege, hogy az ember megtisztítsa magát a nem kívánt energiáktól, azoktól a negatív töltésű energiáktól, amelyeket akkor gyűjtött be, miközben átélte a számára kellemetlen megtapasztalásokat…”

 

 

A tudatos spirituális úton járó személyt valamilyen szinten a kíváncsisága is viszi tovább ezen az úton. Hiszen átél bizonyos megtapasztalásokat (energiaérzékelés, érzés, intuitív gondolatok, meditáció közben lát, érzékel dolgokat, stb.), és ez hajtja őt a további hasonló megtapasztalások felé. Aztán elképzelhető, hogy egy idő után már nem jönnek az újabb, várt élmények. Vajon miért?

szemelyiseg2Az Ébredezők csapatának Dunakeszi székhelyén október 23-án az egyiptomi úton résztvevők közül néhány vendéggel személyesen is beszélgettünk a zarándokutón átéltekről. Nagyon-nagyon sok érdekes információt mondtak el nekünk, illetve mi is igyekeztünk hasonló élményeket elmesélni még régebbi utazások megtapasztalásairól. Ennek során hangzott el az is, hogy sokan félreértik, mi a spirituális fejlődés. Hiszen a képességek kialakulását várják, de a képességeket azért megelőzi a személyiség fejlődése, fejlesztése: a Zoli által is említett álarcok levétele, letisztítása.

Hát igen, azért ez már nem annyira „hálás” feladat, mert ezen munkálataink közben tapasztalhatjuk meg azt, valójában milyenek is vagyunk. Levetjük a sokat hordott, de el nem kopott különféle álarcainkat és ez fájdalommal járhat, hiszen ezután megszületik a letisztult énünk. Véleményem szerint azért járhat ez fájdalommal, mert bevillanhat a legeslegelső „fájdalmas” élményünk, mikor csecsemőként megszülettünk. Miért volt ez „fájdalmas”? Elindultunk egy szűk helyen, melynek végén mindenféle erős fények vártak, aztán tettek jobbra, tettek balra, hideg volt, nagyon zajos volt minden, és egyre messzebb lett az a közeg, amiben 9 hónapig voltunk…stb.

Azért ne adjuk fel az álarcaink levételét. Legyünk olyan bátrak ebben a munkálatainkban, mint a borz (forrás: http://boldognapot.hu/blog/szimbolumok-az-allatok-2/ – Száraz György), legyünk olyan kitartóak, mint a bika (forrás: http://boldognapot.hu/blog/szimbolumok-az-allatok-2/ – Száraz György), és legyünk olyan erősek, mint a hangyák (testsúlyának többszörösét képes elvinni napokon keresztül) és a várva várt eredmény nem marad el!