Néith Istennő nagyon fontos szereplője az egyiptomi Pantheonnak. Karnakban, Luxorban, Hatsepszut templomában, a Királyok Völgyében több falszakaszon is feltűnik az alakja, többnyire Egyiptom legfőbb Istenei, Ré és Mut társaságában. A piramisszövegek szerint a legősibb istenek egyike. Személyének fontosságát leginkább a bőséges leletanyag támasztja alá. Például a predinasztikus kori vázákon, szentélyekben láthatóak az ő szimbólumai, mellyel az ősi Istennő jellegét bizonyítják.nehit

Nő alakjában vörös koronával a fején ábrázolták. Nagyon-nagyon régi szimbóluma a pajzson keresztbe fektetett nyílvesszők, amellyel az igencsak harcias természetét fejezték ki. Az Óbirodalomtól kezdődően Ozirisz, és a fáraó védelmezőjeként, mint a háború Istennője lépett fel, aki nyilaival álmot bocsátott a rossz szellemekre. E célból varázserejének jelképét felvésték az ágyak fejére is.

 

Ő Alsó-Egyiptom ősi védőistennője, akinek tiszteletére Szaiszban emeltek templomot még a legelső dinasztia idején.

nehit2

Kultusza ekkor élte fénykorát, mely a Középbirodalom idején háttérbe szorult. Az Újbirodalom idején, i. e. 664-ben a szaiszi dinasztia ragadta magához a hatalmat, és Szaiszt tették meg a birodalom fővárosának. Papjai legfőbb istenként, minden istenek anyjaként teremtő istenanyának nevezték, és azt hirdették, Ő adta a fényt Rének. Alakja feltűnik a Napbárkában, mint a Napisten édesanyja.

Sajnos, templomának építőköveit az elmúlt évszázadokban a helybeliek felhasználták a saját építkezéseikhez. A harc és a vadászat istennőjeként az egész Delta-vidéken tisztelték, egészen a Ptolemaioszok érájának végéig, hiszen a görögök az egyik legfontosabb istennőjükkel, Pallasz Athénével azonosítottak.

Felső-Egyiptomban Kom Ombo volt az egyik kultuszközpontja. Az óbirodalmi szövegekben Széth feleségeként és Szobek anyjaként jelent meg. Az Istennőt, 1-1 krokodillal a mellén ábrázolták, ahol szoptatja őket. A későbbi korokban viszont Szobek hitveseként hódoltak neki.

nehit3

A Halottak Könyvében is megjelenik, mint a halottak egyik bírája, aki részt vesz az Igazság Csarnokában a szívmérlegelésénél.

A mumifikáláshoz is komoly kapcsolatok fűzik. Ő az egyik kanópusz edény védőistennője. Ízisszel, Nebethettel és Szelkettel őrködik a mumifikált halott belső részei felett is.  Néithhez tartozott kelet égtája, s Ő vigyázott az egyik Hórusz fiúra, a sakálfejű Duamutefre, aki az elhunyt gyomrát őrizte. Azt is tartották róla, hogy Ő az az istennő, aki megtanította az embereket a szövés művészetére és ő adományozta azokat a vászoncsíkokat, melyeket az elhunyt testére göngyöltek.

Gyakran ábrázolták kígyó és tehén alakjában is.

nehit4

Ihet tehénként a két szarva között egy napkorong található, mellyel azt szimbolizálták, hogy Ő Ré teremtője és védelmezője is egyben. Más szövegek szerint viszont hímnős természettel rendelkezett, tehát köze van Hápihoz is, a Nílus áradásának Istenéhez…

Néith papjai szerint Ő a világmindenség megmentője, aki azonos a nagy áradattal. Egyetemes teremtő jellegét egy Plutarkhosz által feljegyzett szoborfelirat is kifejezi: „Én vagyok minden, ami lett, ami van, és ami lesz, és leplemet még nem fedte fel még soha senki halandó.” Ezt a kijelentést egyébként Ízisznek is tulajdonítják…