Az Istennők ősisége és fontossága megkérdőjelezhetetlen, elég, ha csak végig pillantunk Egyiptom templomainak falain és hatalmas oszlopain. Nem találunk egyetlenegy olyan oszlopot sem, ahol ne őket ábrázolnák valamely megjelenési formájukban.

uesn

 

 

Ráadásul Egyiptom egyik legfontosabb szimbólumát is Ők vigyázzák, ölelik körbe: Hórusz szemét! Uadzset, a kobra Istennő a Földet képviseli, míg Nekhbet, a keselyű Istennő a levegőt, az égboltot, s kettejük között helyezkedik el Hórusz, aki az ég és a föld között elhelyezkedő emberiséget képviseli, s egyben a tökéletes ember prototípusát testesíti meg.

Uadzset Alsó-Egyiptom védő Istennője. Kultuszhelye Per Uadzset, egy deltabeli város, mely a mai Alexandriától 95 kilométerre keletre fekszik, ma Buto (Uadzset görögül Uto vagy Buto, és jelentése: a Zöld), amely az Istennő nevének görög formájából származik. Múltja túlnyúlik az írott történelmen, az újkőkor idején már lakott volt a területe. A protodinasztikus korban Alsó-Egyiptom uralkodói székhelye volt.

 

Per-Uadzsetben Hórusznak is állítottak egy szentélyt. Hórusz Széth-tel vívott csatájában elvesztette az egyik szemét, s ekkor kapta meg az udzsat szemet, mely nemcsak épet és egészségeset, hanem kéket és zöldet is jelent.

uesn2

 

 

 

Udzsat a  kobraistennő, aki tűzköpő kígyóként Alsó-Egyiptom koronájának a védelmezője és egyúttal szimbóluma is. Védelmező istennőként gyakran fején összetekeredve ábrázolták, hogy védje Őt. Ebből a képből alakult ki Uadzset és a napkorong közös ábrázolása, az ureusz, ami a félistenek és a fáraók koronáján szerepelt. Az egyik piramisszöveg szerint „Ő az Ureusz, aki a Napból származik”.

Egy edfui szöveg szerint Uadzset Ré hajtincse, aki elűzi a sivataglakókat szájának tűzleheletével. Képes tűzet fújni támadóira, csakúgy, mint a kobra, aki mérget köp ellenségei szemébe. Ebben a szerepében a Lángok Úrnőjének nevezik, mint Ré lányát, Básztetet. Uadzset-Básztetként gyakran oroszlánfejű kígyóként ábrázolták, hiszen Bast Istennő leggyakoribb megjelenési formája az oroszlán. Ám Szehkmettel is komoly rokonságban áll, ezért néha oroszlánfejű nőalakként is megjelenik, fején egy ureusszal.

Neve Alsó-Egyiptom jelképének, a papirusznak a nevéből ered, hieroglifáját csak a determinatívum különbözteti meg Alsó-Egyiptom vörös koronájáétól, a korona esetében egy korona, az istennő esetében egy ágaskodó kobra a determinatívum. Alakja megjelenhet az ‘Isten’ jelentésű zászlóforma hieroglif jel zászlórúdján is.

Orákuluma Per-Uadzset templomában volt; lehetséges, hogy innen ered az orákulumoknak Hellászba is átterjedő hagyománya. Ünnepét, Uadzset eljövetelét december 25-én ünnepelték. Éves ünnepét városában április 21-én tartották.

uesn3Nekhbet, Felső-Egyiptom védő Istennője. Uadzset és Nekhbet alkotják a királyi titulaturában a „Két Úrnő” nevet. Szimbolizálják a Két Országot és az isteni királyságot, mely egyesítette őket. Utóbbi keselyűistennőként jelenik meg, és ők ketten a két országnak a megtestesítői. A 18. dinasztiától ábrázolják kobraként, a fején a fehér koronával, Felső-Egyiptom jelképével. Érdekes módon, Alsó- és Felső Egyiptom (többszöri) egyesülése után sem olvadt össze Nekhbettel, hanem ketten együtt alkotnak egy Egészet.

Az Istennő kultuszközpontja Neheb (ma El-Káb) volt, közel feküdt Nehenhez, Felső-Egyiptom predinasztikus fővárosához. Nehbet nevének jelentése: Nehebből származó. Anyai aspektusa miatt „a Nagy Fehér Tehén, aki Nehebben van” néven is ismert volt, ezért a görögök a gyermekszülés istennőjével azonosították még. Az egyiptomi nyelvben az anya és keselyű szavak (mwt) megegyeztek; egyes feltételezések szerint ezt az összefüggést az okozhatta, hogy a keselyűk nagyon gondoskodók a kicsinyeikről, sőt más kultúrák is imádtak keselyűforma anyaistennőket, ráadásul több egyiptomi ábrázoláson is megjelenik az ellenségek holttestét marcangoló keselyű, ezért elképzelhető, hogy olyan abszolút hatalmú istennőt láttak benne, aki képes életet adni és elvenni is.