„Kis” hazánkban számos gyönyörű hely létezik, melyek bejárására szinte egy élet is kevés lenne. Idén tavasszal, régi emlékeim felidézésekor, ismét „szembe találkoztam” a Balaton felvidékkel, és meglepődve akadt meg a szemem egy mondaton:

„A Ma­gyarországon található több mint 200 templom- és kolostorrom közül 41 található csak itt, ezen a „zsebkendőnyi területen!”.

Mit tudhat ez a terület, miért építettek ide ennyi kolostort, amikor még a geográfiai, népességi, és egyéb mutatók sem indokolják ennyi klastrom jelenlétét ilyen kis területen, ill. miért található erre felé ennyi érdekes természeti képződmény?Balaton1

Az alábbiakban bemutatok néhány olyan települést, amit érdemes meglátogatni, és a környéken kisebb-nagyobb kirándulásokat vagy sétákat tenni, és az ott található romokat, ill. természeti képződményeket (kőtengerek, bazaltsziklák, vulkáni kúpok) közelebbről is szemügyre venni, tudván azt, hogy ezek többnyire Árpád-kori építmények, amik a maguk idejében olyan helyekre lettek elhelyezve, melyeket a Magyarok akkori szellemi vezetői, a Táltosok határoztak meg. És mi alapján? Nos, az alapján, hogy ezek a tudó, és látó beavatottak tudtak olvasni az energia mezőkben, látták a helyek energetikai kisugárzását, és ahol olyan csomópontok, vagy pozitív földsugárzások halmozódtak fel, amelyek az emberi aura és vele együtt a tudat számára fejlesztő hatással bírtak, oda rendelték el a templomok építését, mert bizony hasonlóan az egyiptomi (és minden komoly spirituális múlttal bíró) beavatottakhoz, a tudat felemelését, felemelkedését tartották az élet elsődleges szempontjának.

Tehát, puszta sétáink, és néhány tíz-perces ott tartózkodásaink során, részesülhetünk olyan energiákban, melyek akár fizikai szinten is pozitív változást okozhatnak az életünkben, gyógyulhatunk, fejlődhetünk, és tudatosodhatunk általuk. Érdemes kihasználni ezeket a természet által ingyen kínált felemelő lehetőségeket, és nem csak töltődési szempontból, hanem csodálatos élményt nyújt ezen helyek látványa, tiszta levegője, csupa virág mezői, a mi múltunkhoz tartózó „régiség” meghazudtolhatatlan illatának beszippantása.

Salföldi pálos kolostorrom

Balaton21263-ban említi először oklevelében Pál veszprémi püspök. A pálos rendre jellemző építési stílusban épült: a templom keletelt, s tőle északra helyezkedik el a kolostor, azzal egységet képez. A szentély a nyolcszög három oldalával záródó kivitelű (gótikára jellemzően) és azonos szélességű a templomhajóval. Egy kisebb védmű védhette a kolostort, melynek nyomai ma is láthatóak.

 


Töttöskáli templomrom

Balaton3A román stílusú templomot a XII-XIII. századan építették, a középkori Töttöskál település temploma volt. 1296-ban említik először a falut, melyet királyi udvarnokok lakták. Szentélye egyenes záródású, résablakai közül már csak a szentély D-i oldalán maradt meg egy. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, de később újjáépítették s egészen a XIX. századig használták.

 

 

 Balaton4Kerekikáli templomrom

A földsánccal körülvett földvár tövében áll az igen jó állapotban lévő templomrom. A XIII. században épült, pusztulását valószínűleg a török okozta. Az 1800-as évek során vincellérházzá alakították át.
Szentélye a hajóval egy szélességű, keletelt és négyszögzáródású.

 

Balaton5 Ecsérpusztai templomrom
XII-XIII. századi román kori háromhajós templom. Az épület egy román kori épületre épült föl. 1082-ben már állott itt falu, így feltehetően már állt a templom is. Első hiteles említés 1329-ből való. Valószínűleg ugarsági templom lehetett, hiszen háromhajós épület volt, s a környék templomaitól eltérően íves szentélyű.

 

 

 Balaton6Sóstókáli templomrom

A XIII. században épült román stílusban falusi templomként. A települést, minek temploma volt, Sóstókálnak hívták, s nyomai még mindig látható a templom körül. Kisnemesi családok éltek itt, egyik kő épületük maradványa 200 m-el É-ra áll. Jól védett terülten állt, hiszen a környék mocsarai nagyon jól ellátták ezt a feladatot. A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt.

 

Szentbékkálla
A Káli-medence északnyugati peremén fekvő települést először 1273-ban említi okleveles forrás Szentbenedekkálla néven. A faluban szépen faragott kőkereszteket és műemlék jellegű lakóházakat látunk. A falutól északkeletre találjuk az 1296-ban elpusztult Tüttöskál falu templomromját. Tőle északra látható a kb. 7×7 méter alapterületű, lakótoronyra emlékeztető velétei palotarom, amely valószínűleg a veszprémi püspök 1559-ben említett palotájának maradványa. A helyi mondák III. Endre király feleségének vadászkastélyaként is említik. A község és a Káli-medence világhírű geológiai nevezetessége a határában látható Kőtenger, és benne a méltán híres Ingókő, és a hajdani Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző bizarr sziklamaradványok látványos darabjai.

Balatonhenye
A Balatontól mindössze nyolc kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és keletről Monoszló határolja. Első említése 1181-ből származik, ekkor Henney a település neve. Az itt feltárt régészeti leletekből kitűnik; már a rómaiak idejében lakott hely volt. Az oklevelek tanúsága szerint 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták. A falu északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások.

Kékkút
Az ásványvízéről hazánkban és külföldön is híres a Káli-medence legkisebb lélekszámú települése, Kékkút. Az eredeti, kővel kirakott forrásra utaló Kőkút elnevezést 1338-ban említi először oklevél. A rómaiak által is használt kékkúti forrás enyhén szénsavas ásványvize lényegében a XVIII. századtól lett széles körben ismert. A Kékkút közepén lévő barokk stílusú római katolikus templomban a falu későközépkori templomának maradványait is felfedezhetjük.Az utóbbi években avar kori temető gazdag lelet állományának feltárása is elkezdődött. A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete, kinek fia a híres Bulcsú vezér voltBalaton7

Kővágóörs
Kővágóörs nevét a közvetlen közelben található Kőtengerről (lényegében maga a község is a Kőtengerre épült) és a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta.
Ez a kőtenger ugyanúgy a vulkáni utóműködés, majd az időjárás és az emberi tevékenység alakító

munkájának eredménye, mint a köveskáli és a salföldi.

Köveskál
Magyarország egyik leghangulatosabb és harmonikusabb tájegysége a Káli medence, mely vélhetően egy feltöltött hatalmas vulkáni kürtő, s ennek közepén helyezkedik el Köveskál. A falu a kora középkor óta lakott település, mely a török uralom miatt elnéptelenedett. Köveskál bortermelő vidéken fekszik, a 17-18. században számos borkereskedő telepedett itt le, s épített nagy polgári házat. A bort nagy szekereken egész Bécsig szállították, s a helyiek emlékezete szerint boruk híresebb, keresettebb volt, mint a badacsonyi.
Kisörsi templomrom
A Kővágóörsöt körülvevő hajdani falvak emlékét őrzi a Kisörsi templomrom. Az egykori templomot a XIII. században építették román stílusban, majd a XIV. században gótikus stílusban átalakították.

Kornyi-tó
A Káli-medence közepén elterülő Kornyi-tó a vízimadarak paradicsoma, a mintegy kétharmadát beborító nádas és a mellette elterülő vizes-nádas területek ideális fészkelő helyet biztosítanak.
A tó a törmelékes dolomitból és agyagból álló vízzáró altalajnak köszönhetően jött létre. Lefolyástalan vizét csak a csapadék pótolja. Körülötte derékmagas sásos zsombékosok és pár centis gyepszőnyegű száraz rétek váltják egymást. Balaton8

Mindszentkálla
A Káli-medence északnyugati peremén, a meredek Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik az ősi faluból és a XIX. század végén hozzácsatolt Kisfalud településből álló Mindszentkálla. Először 1277-ben említi oklevél az ősi települést. Északi domblejtőjén, a Garanya-hegyen ma is megtekinthetők az egykori falu gótikus stílusú középkori templomának maradványai. Határában, a Püspök-dombon termett és terem ma is a veszprémi érsekség misebora, és itt található az érsekség szőlészete és pincészete is. A falutól délkeletre a környezetből kb. 30-35 méter magasan kiemelkedő Kereki-domb tetején a Káli földvár nyomai láthatók, melyet kb. háromezer éve építhettek. A hagyomány szerint ez volt a Kál-völgy névadójának, a honfoglalás korabeli Kál horkának és utódának, Bulcsú vezérnek a vára. Érdekes látnivalói a Kopasz-hegy hólyagos bazaltja, a Köves-hegy meredek bazaltsziklákkal tarkított vulkáni kúpja, a Szentimrepuszta feletti Kőhegy kőtenger maradványai.

Monostorapáti
Nevét a határában alapított bencés apátságról kapta. Az apátságot, melynek ma már csak a romjai látszanak, Bánd fia Atyusz alapította 1117-ben. Az akkor még Almád nevet viselő település élete szorosan összenőtt a Szűz Mária és a Mindenszentek bencés apátság működésével, hisz Almád is a birtoka volt. Az Árpád-kor utolsó évtizedeiben az apátság, és a település is rablások, fosztogatások áldozata lett.

Hegyestű

Balaton9A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt – közel 50 m magas – bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaság számba megy.  A Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál, de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestűi bányaudvar nyugati peremén található, ahol egy, Somogyi Győző által készített panorámakép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket.

Töltődjünk, élvezzük az igéző területek, települések látványát, soha nem feledve, hogy elejeink milyen felemelő múlttal, tudással és bölcsességgel rendelkeztek, amitől mi is csak egy karnyújtásnyira vagyunk, és csak rajtunk múlik, hogy „felvesszük a kesztyűt”, és megújult erővel ismételten felemelkedünk, vagy pedig újfent ránk borul a feledés homálya.

Forrás: Balaton felvidéki templomromok

Horváth László