ház_01Amikor elterveztem, hogy cikket írok a legutóbbi Hórusz napról (2016.02.17-n „A tudatosság kialakítása a túlélésre” címmel került megrendezésre), először a Hátamon a zsákom… címet írtam le, de aztán módosítottam.

Miért? Többször említettük már rendezvényeinken, jelentek meg cikkeink arról, hogy mennyire fontos a felkészülés a változásokra (pl.: Horváth László – „Felkészülés a változásokra” című cikke), Testi, Lelki és Szellemi szinten egyaránt. Az Ébredezők szervezésében megtartott januári és februári Hórusz napokon a testi felkészülésnek és azon belül is a különböző eszközök (Horváth László – „Készenléti csomag” című cikk) bemutatásának szentelte csapatunk.

ház_02Szóval miért is hátamon a házam? Ha netán úgy alakul az Élet, hogy mindezeket magunkkal kell vinnünk, hogy eljussunk A-ból B pontba, akkor bizony a hátunkon lesz a házunk. Az előadás kezdete előtt, pár lelkes résztvevőnk ki is próbálta, milyen is lehet ez az érzés, mikor a hátamon a házam:

ház_03Aztán szépen lassan elkezdtük kipakolni a hátizsákokat. Egyesével bemutattuk az eszközöket, beszéltünk arról, miért is jó és hasznos, ha minél nagyobb komfort értéke van egy hálózsáknak, mire érdemes odafigyelni, ha elszánjuk magunkat arra, hogy beszerezzünk ilyen eszközöket. Biztos, hogy sok olvasónknak, nézőnknek van polifoamja és használta is már sátrazáskor vagy éppenséggel meditáció során. Mi bemutattunk egy olyan derékaljat, ami kicsit másmilyen, mint a jól ismert, összetekerhető polifoam és tapasztalatunk szerint sokkal kényelmesebb is. Magunk között úgy nevezzük, hogy „tojástartós” derékalj, mert a formája erre hasonlít. Ami miatt nagyon praktikus: a „tojásformában bentragad” a levegő és ez is növeli a derékalj hőmegtartó és szigetelő hatását.

ház_05 ház_04 ház_06

ház_07Rendezvényünk „termékbemutatós” első részének végén bemutattunk több olyan eszközt (kamásli, vízhatlan hálózsáktok, hálózsák bélés, gyalogsági ásó, függőágy, szikravető, stb.), amikkel nem árt, ha rendelkezünk, ha netán huzamosabb ideig úton leszünk. Aztán lámpaoltás következett és élőben kipróbáltuk, kipróbálta néhány érdeklődő résztvevő, hogyan is lehet tüzet gyújtani szikravető segítségével. Természetesen nem gyújtottuk fel a rendezvény helyszínét, hanem egy alufóliás tálcában vattát gyújtottunk meg a szikravetővel, volt olyan, akinek elsőre sikerült.

Rendezvényünk második részében kötetlen beszélgetés alakult ki, ami arról szólt, milyen lehet egy közösségben együtt élni, ha egyszer úgy adódik, hogy a kis közösségnek saját magának kell magáról gondoskodnia mindenféle szempontból. Érdekes volt ez a beszélgetés, mert nagyon sok, jobbnál jobb ötlet hangzott el.

Köszönjük a részvételt!