vásár_01Tegnap este Sorsképre várakozván Horváth Zoltán Dunakeszi székhelyén, találkoztam egy hölggyel, aki már többször volt velünk Egyiptomban, és beszédbe elegyedtünk. Néhány perc után oda lyukadtunk ki, hogy Ő annyira lelkes volt régebben, megtett mindet a fejlődésének érdekében, de kezd fogyni a spirit belőle, mert úgy érzi, hogy hiába a sok évnyi töltődés, önfejlesztő gyakorlatok, filozófia és egyéb, mert még mindig nincs “kézzel fogható” képessége….akkor meg minek csinálja?! Már oda eljutott, hogy pénzben számszerűsítette az eddig a fejlődésére “elköltött” összeget, mely kimondásra is tetemesnek hangzik (ha nem tudod, hogy mire “ment el”).

Ahogy láttam szárnyaszegettségét, hirtelen nem tudtam jobb példával előhozakodni (hogy miért éri meg beruházni magába), mint az alábbi:

vásár_02“Képzeld el, hogy, amikor eljön majd az idő (az a bizonyos nagy változás, a paradigmaváltás – amivel egyébként Ő is egyetértett), akkor a jelenleg használt és annyira sokra tartott, értékesnek gondolt dolgaid nem fognak majd semmit érni!” – mondtam Neki.

“A drága, fényes luxusautód nem fog tudni majd üzemelni, mert nem lesz áram, vagyis, ha áram nincs, akkor semmi más sincs (mert a dolgaink 90%-a az áramellátásra épül), így benzin sem. A gyönyörű házad (ha még fizikailag lakható is lesz, pl. nem dőlt össze, vagy nem egy nagyváros közepén laksz, ahol rabló hordák fogják nap, mint nap fosztogatni az ott élőket, és felfegyverkezve elvenni mindenüket), fűtés nélküli, lerácsozott, elbarikádozott épület lesz, amit egyedül nem tudsz majd megvédeni, és az évek alatt a csodás polcaidra, szekrényeidre gyűjtögetett kis csecsebecséid hasztalanná válnak.

vásár_03Miért? Mert azoknak akkor már csak esztétikai értékük lesz, gyakorlati nem, és a Világ káoszos életében az esztétika lesz a legkevésbé fontos, az, hogy mit adsz enni a gyerekednek, milyen vastag ruhába bújtok a hideg ellen, milyen cipőt vegyél majd fel, ami nem ázik át 1 óra alatt, honnan merítesz ivóvizet, lesznek majd az Életbevágóan fontosak – és szó szerint!

És itt van az óriási lehetőség számodra, hogy a most egyáltalán nem megbecsült tevékenységek (töltekezés, tanulás, fizikai- és szellemi felkészülés, stb.) által magadba gyűjtött “csecsebecséket” elővedd, mert csak azok maradnak a tieid, azok mindig ott lesznek veled, inkarnációd végéig (és még néhány azon is túl)!

vásár_04De csak akkor, ha most folyamatosan töltögeted be őket, vagyis, ha jobban tetszik, gondold úgy, hogy most is csecsebecséket vásárolgatsz a polcaidra, de ezek a polcok az aurádban vannak, és oda rakosgatod egymás mellé a fényesen csillogó kis drágaságokat – melyek ÉLETET fognak majd menteni, többek között a Tiédet, Gyermekeidét, és ki tudja, hogy még kiét!

“Vásárolj”, rendezgesd a csecsebecséidet, gyönyörködj bennük, TUDD, hogy Ők tényleg bekerülnek a helyükre, a kis polcaidra (aurádba), és ezzel a tudattal élj, hogy, ha majd eljön az idő (ami pedig eljön), akkor innen fogsz tudni majd táplálkozni MINDEN SZEMPONTBÓL!”

Rám mosolygott, egy kicsit meg is könnyezte, és azt láttam, hogy megértette miért érdemes ott lenni minden egyes fejlődési lehetőségnél, megértette, hogy mennyire hálás lehet a Sorsnak, hogy megkaphatja ezeket a kincseket (még az IDŐ előtt), és azt mondta, hogy nagyon köszöni, újra erőt kapott és mosolygó arccal ment be oldásra!