igaz_01Egy velem megtörtént esetet szeretnék most megosztani a kedves olvasókkal, ami számomra egy kellemes, szívet melengető emlék marad, mert bizonyítja, hogy Angyalaink vezérelnek, utat mutatnak, súgnak nekünk, csak meg kellene tanulnunk odafigyelni rájuk ebben a zajos világban!

Egy nap egy idős néni (kb.80 éves) ácsorgott a garázs ajtónk előtt. Sáros volt a kabátja, és első ránézésre hontalannak látszott. Lementem megkérdezni tőle, hogy kit keres, vagy mit csinál itt. De nem tudott semmire válaszolni, csak próbált elbújni a sarokba, félve.

Mivel nem derült ki számomra, hogy ki ez a hölgy, felhívtam a rendőrséget és elmondtam nekik az esetet, hátha keresi valaki ezt a szegény nőt. És jól tettem, mert ők már mondták is, hogy igen a mellettünk lévő városból este eltűnt egy idős néni, aki Alzheimer kórban szenved, és a fia már nagyon keresi őt. Míg vártam a rendőrökre, vittem egy pohár meleg teát a néninek, és egy szelet zsíros kenyeret is, mert akkor már tudtam, hogy egész éjjel az őszi hidegben kóborolt. Még most is könnyes lesz a szemem, mikor arra gondolok, hogy néha egy kis odafigyeléssel emberek életét lehet megmenteni, mert ha csak elzavartam volna, ki tudja mi baja lehetett volna ennek a szegény öreg beteg néninek.

igaz_03Mikor megjöttek a rendőrök, próbálták kideríteni, hogy hívják, hol lakik, de nekik sem válaszolt. Iratokat nem találtak nála. Mivel nagyon át volt fagyva kihívták a mentősöket is, azok mikor kiérkeztek, megkérdezték fáj-e valamije és beültették a jó meleg mentőautóba, hogy átmelegedjen. Kis idő múlva megérkezett a néni fia is, aki már nagyon kereste az édesanyját, és rettentően aggódott érte.

Számomra ez egy nagy tanulság volt; azt mutatja, hogy segíteni kell minden arra rászorulónak, ne legyünk közönyösek az elesettekkel szemben, tegyünk meg mindent ami, erőnkből telik!

Ezzel a kis történettel kívánok mindenkinek boldog, békés, áldott ünnepeket.