A szélparipa és az öt személyes erő

zászló_01A tibeti tájkép meghatározó elemei a házak, kolostorok, magaslatok vagy a hágók tetején lobogó színes imazászlók, melyeket „szélparipának” (rlung rta) hívnak. A zászlókra imákat, istenségek képeit és mantráit, valamint jó szerencsét hozó fohászokat nyomtatnak, hogy a szél mindenfelé elrepítse hatásukat. A szélparipa óvja, védelmezi a veszélyes, magas helyeken utazókat, védelmet ad a negatív helyi energiákkal szemben, és segíti a jólét, a bőség és a szerencse növekedését. Egy imazászló csoport 5 meghatározott színből áll, melynek sorrendje: sárga (föld elem), zöld (víz elem), piros (tűz elem), fehér  (levegő elem), kék (ötödik elem, a tér )
Több elmélet is él, hogy honnan ered a szélparipa kifejezése, az egyik szerint a „szél”, vagyis a belélegzett levegő és az „életenergia” (prána) azonosságának indiai eszméjére utal, a szélparipa legfontosabb jellemzője, hogy a kínai eredetű tibeti asztrológiában használatos „személyes erők” egyike. Ezek az asztrológiai számításokban alapvető kategóriák: az életerő, az egészség, a személyes erő és érvényesülés, mely az anyagi helyzetre is utal, és főként a siker, szerencse, mely az összes többi erőt is kiegyensúlyozza.

zászló_02A szélparipa indiai eredetű királyi szimbólum, a Hét Drágaság egyikére, a „Legjobb Paripára” is visszavezethető, amely olyan gyors, mint a szél. A ló a tibetiek szemében ősidők óta a leggyorsabb állat, valamint az energia, erő, ügyesség jelképe.
Az imazászló legáltalánosabb megjelenési formája az, amikor középen a „Legjobb Paripa” vágtat, a sarkokban pedig a négy szent állat, a „szélparipa négy istensége” látható, amelyeket a „növekvő szerencse harcos isteneinek” is neveznek: bal alsó sarokban a keleti oroszlán, a jobb felső sarokban a déli sárkány, a jobb alsó sarokban a nyugati tigris, és a bal felső sarokban a mitikus északi Garuda madár. Régebben az egyik állat a jak volt, de lecserélték az oroszlánra, mely Tibet nemzeti jelképévé vált.

Az öt állat jelképezi az öt elemet és az öt személyes erőt is. Számos tibeti szertartás létezik a szerencse erő (lungtra) növelésére.

zászló_03„A keleti irányban lakozó istenség,
a rlung rta-t emelő harcos istenség nem más,
mint a türkizkék sörényű, kagyló[fehér] oroszlán.”

„A déli irányban lakozó istenség,
a rlung rta-t emelő harcos istenség nem más,
mint a réztaréjú, türkizkék sárkány”.

„A nyugati irányban lakozó istenség,
a rlung rta-t emelő harcos istenség nem más,
mint a foltos, vörös kínai tigris.”

„A északi irányban lakozó istenség,
a rlung rta-t emelő harcos istenség nem más,
mint a drágaköves fejéket viselő nagy Garuḍa-madár.”
/Imazászló szöveg/

Namkhai Norbu leírása szerint az erdőben kóborló tigris a fa- vagy levegő-elemet szimbolizálja; a hegyláncokon élő oroszlán a föld-elemet; az égen szárnyaló Garuḍa madár, melynek szarvaiból láng csap ki, a tűz elemet; a tengerben élő sárkány pedig a víz-elemet jelképezi. Az ötödik elem, a tér megjelenítője pedig a paripa.

zászló_04Egy másik, két lapból álló imazászló a négy irány állatainak védelmező pecsétjei találhatók. Az első lapon egy velük kapcsolatos fohász olvasható:
„A boldogság, s az erény mind-mind
ide gyűljék! A bővelkedő áldás
és a nagy hírnév gyorsan ide gyűljék!
Föld, fa, víz, szikla, fény és a többi,
a terület gonosz ellenségei mind-mind!
Keleti szürke tigris, fordítsd vissza őket!

A lap hátsó oldalán: „Déli kék sárkány, fordítsd vissza őket!”
A második lap elülső oldalán: „Nyugati vörös madár, fordítsd vissza őket!”
A második lap hátsó oldalán: „Északi teknős, fordítsd vissza őket!”

A tibeti népi hitvallás meghatározó része az öt „személyes erő”, s nagy szereppel bír a személyes, és az éves horoszkópok elkészítésében is. Legfontosabb része a bon (buddhizmus előtti tibeti vallás) eredetű „lélek” vagy „szellem”, mely az életenergiát is megjeleníti, s a holdciklusok szerint mozog a testben. A másik négy kategória lényeges szerepet játszik az asztrológiai számításokban. Az életerő, az egészség, az anyagi helyzet és érvényesülés és a siker vagy szerencse (rlung rta, a „szélparipa”), mely az összes többi erőt is kiegyensúlyozza.

zászló_05„A Lungta a harmónia és az egyensúly jelképe, összhangba hozza az emberi élet három állapotát, mindannak egysége, melytől a boldogság függ. A létezés és a gazdagság három állapota a Srog, a Lus és a Vang. A Srog életelv, ‘lélegzet’, a létezés alapja. A Lus ‘test’ jelenti az megfelelő fejlődést a test szervinek rendszere számára. A Vang ‘hatalom’ azt az erkölcsi energiát jelenti, melynek segítségével az ember elkerülheti az olyan tetteket, amelyek árthatnak az életelvnek és a test szerveinek, melyek amúgy betegséghez halálhoz vezetnének.

A „személyes erők” a paripával együttes öt állatnak is megfelelnek. Karmay mutatta ki, hogy a rlung rta öt állata az ember öt „személyes erejét” szimbolizálja. Ezek szerint a Garuḍa madár az „életerő” (srog), a tigris a „egészség” (lus), a sárkány a „boldogulás” (dbang thang), az oroszlán a „szerencse” (rlung rta) és a ló a „lélek” (bla).

Szertartások, rituálék

zászló_06A szerencsénket többféleképpen is növelhetjük, például úgy, hogy kimegyünk egy nagy nyitott térre (Tibetben magas hágóra) és ott szélnek eresztünk sok kis “Lungta papírt”, ez a szertartás olyan, mit egy ima, amit azért mondunk el, hogy növeljük a jó szerencsénket, jólétünket és az életerőnket. Ez a legnépszerűbb rituális tevékenység a tibetiek körében. Másik módszer az, hogy megnézzük, a kínai horoszkóp szerint melyik elem tartozik hozzánk (pl. aki 1976.01.31-1977.02.17. között született az tűz sárkány a kínai horoszkóp szerint), ha a tűz (piros), akkor ennek az elemnek a színét viseljük magunkon, vagy tűzzük magunkra (egy fehér pólóra) otthon egy kis ideig az imazászlók közül a pirosat.

zászló_07Az időjárás elemeinek kitett zászlók képei és mantrái idővel megfakulnak, kirojtozódnak emiatt cserélni kell őket. Ez is az állandó változást és a mulandóságot szimbolizálja.

A tibeti hagyomány szentnek tartja az imazászlókat, úgy gondolják, hogy tisztelettel kell kezelni őket, mivel szent szövegeket és szimbólumokat tartalmaznak. Nem szabad a földre vagy a szemétbe dobni. Amikor egy régi imazászlót megsemmisítenek, hagyományos módon elégetik, hogy a füstje felszállhasson az áldásokkal az istenekhez. Ez egy nagyon fontos rituálé, mellyel megtiszteljük az imazászlót.

Bár a megszálló kínai hatalom az imazászlókat rossz szemmel nézte, de nem tiltotta be őket. Manapság a hagyományos zászlók többségét tibeti menekültek vagy nepáli buddhisták készítik Nepálban és Indiában.

forrás:
~ Ian Harris: A buddhizmus képes enciklopédiája
~ Kelényi Béla: A tibeti imazászló (rlung rta) kultusza