Zászló fajták és a szimbólumaik

zászló_02Tibetben volt régen egy ősi vallás a bon (vagy bön). Sámánjaik alkották meg a zászlókat, melyek öt meghatározott színben készítettek el. Ezeket fellógatták a szertartásokon, melynek szerepe védelemkérés, vagy gyógyítás volt.

Majd később (kb. i.sz. 800 körül), mikor a buddhizmus elterjedt Tibetben, a régi tibeti vallás (bon) összefonódott az újjal. Számos szokást és szertartást átvettek és kiegészítettek, átformáltak. Így jött létre a tibeti zászlók mostani kinézete, mert a régi eredeti bon zászlókra szent mantrák, ikonográfiai alakok, szimbólumok kerültek.

A zászlóknak két változata jött létre, a vízszintes és függőleges. A vízszintesek neve lungta (tibeti nyelven: “szélparipa”), a függőlegesek neve darcso (tibeti nyelven a dar: “az élet, szerencse, egészség és gazdagság gyarapodás”, a cso: “minden érző lény”)

zászló_03Az imazászlókra buddhákat, bódhiszattvákat, Tárá istennőket, állatokat, lótuszt, tanítókat, szimbólumokat , szent szövegeket és mantrákat festenek. A szerzetesek és a lámák fahasábokba vésik a zászlókra szánt motívumokat, jeleket és szövegeket, ez is egyfajta lelki gyakorlat számukra. A mintákat rányomtatják a zászlóanyagra, és felvarrják egy kötélre ötös csoportokba. Az ötös csoporton belül a színek sorrendje a következő: sárga, zöld, piros, fehér és kék. A függőleges zászlóknál a sárga van az alján, a kék a tetején. A vízszintesnél a sorrend jobbról balra halad.

A Nyingmapa irányzat (“régi iskola”) szerint a színek a következő elemeket és a hozzájuk tartozó meditációs buddhákat jelképezik:

~ sárga – föld (Ratnaszambhava)
~ zöld – víz (Amóghasziddhi)
~ piros –  tűz  (Amitábha)
~ fehér  – levegő, de néha jelenti a szelet vagy felhőket is (Vairócsana)
~ kék – űr (Aksobhja)

A később létrejött iskolák/irányzatok felcserélték a levegő és víz színét, de megtartották a színek egymás utáni sorrendjét.

Zászló fajták

zászló_04I. A szélparipa (lungta) a leggyakoribb imazászló. A zászló közelében levő élőlények szerencse-energiáját fokozza. A lungta közepén egy ló áll a sarkokban négy mitikus (szakrális, isteni) lény vagy neve látható: Garuda (egy bölcs, sas-szerű madár), Sárkány, Tigris és Hóoroszlán. A zászló hátára kívánságteljesítő ékkövet helyeznek el, elejére pedig mantrákat, vagy rövidebb szútrákat nyomtatnak. A legnépszerűbb szöveg a Győzelmi Jelkép Szútra (Gyaltsen Semo).

II. A győzelmi jelképes zászlók megkönnyítik az akadályokon és a zavarodottságon való felülkerekedést. A tibeti tradíció úgy szól, hogy Buddha adományozta a Győzelmi Jelkép Szútrát Indrának, az istenek királyának. A rendelkezésben az állt, hogy Indrának ismételgetnie kellett ezt a szútrát, amikor csatába készült, hogy megóvja seregét és diadalt érjen el a félistenekkel szemben. A győzelmi jelképes zászlókon ez a szútra olvasható különféle szimbólumokkal: például a szélparipa, a nyolc szerencseszimbólum (Esernyő, Kettős hal, Urna, Lótusz, Kagylókürt, Misztikus végtelen csomó, Győzelmi zászló/szalag, Dharma Tan kereke).

zászló_05A nyolc Buddhista szerencseszimbólum (astamangala) jelképezi azt a felajánlást, amit az istenek a történelmi Buddhának tettek, miután elérték a megvilágosodást. Az astamangala szanszkrit szó, az “asta” jelentése “nyolc”, a “mangala” jelentése “kedvező/ígéretes/szerencsés” vagy “áldás, talizmán”. A nyolcas számot szerencsésnek tekintik a hinduizmusban, a dzsainizmusban és a buddhizmusban is.

1. Az ernyő/esernyő a buddhista közösség védelmét szimbolizálja és arra tanít, hogy először csatlakoznunk kell a buddhista közösséghez. Egy másik értelmezésben az ernyő azt az üdvös tevékenységet képviseli, amellyel megvédjük az élőlényeket betegségtől, ártalmas erőktől, akadályoktól, még ebben az életben, és mindenféle pillanatnyi és maradandó szenvedéstől a három alsó birodalomban, az emberi és az isteni birodalmakban a következő életben. Az esernyő a védelem és együttérzés szimbóluma. Jelképezi még az emelkedettséget, a méltóságot, a kapcsolatot Ég és Föld között. (Bejárati ajtó közelében ajánlott helyezni).

zászló_062. A hal jelképezi a harmóniát, visszautalva arra, hogy az ernyő alatt mindig harmóniában és békében élhetünk. A hal szimbólum távol tartja a gonosz szándékot. Egy másik értelmezés szerint az aranyhal a félelemtől mentes állapotban lévő élőlényeket jelképezi, akik anélkül, hogy belefulladnának a szenvedés óceánjába, egyik helyről a másikba vándorolnak, szabadon és önként, ahogyan a hal is szabadon és félelem nélkül úszik a vízben. (bejárati ajtó közelében ajánlott).

zászló_073. Urna vagy váza a gazdagságot jelképezi, és arra tanít, hogy élvezzük a hitünkből és az erkölcsi fegyelemből származó belső gazdagságot, a tanulmányainkat és a Dharma gyakorlását, mások megsegítését, mások tiszteletben tartását, és a bölcsességet. Más értelmezés szerint, a kincses váza a hosszú élet, gazdagság és jólét végtelen özönét szimbolizálja, és ennek a világnak és a megszabadulásnak minden hasznát. Az urna szimbolizálja a  hosszú életet és a megszabadulást. A kincses váza, a bölcsesség urnája, benne az egészség, hosszú élet, gazdagság, bőség, bölcsesség, és üresség. (A bejárat mellett vonzza a jó energiákat).

4. A lótusz a tisztaságot képviseli, és azt, hogy törekednünk kell arra, hogy tiszta lénnyé váljunk a bódhiszattva életút gyakorlása által. Más értelmezésben a lótusz képviseli a test, a beszéd és az elme teljes megtisztulását a szennyeződésektől, és az üdvös cselekedetek virágzását az áldott megszabadulásban. A Lótusz szimbolizálja az erényeket és megtisztulást. Elsősorban a tisztaság, az élet és a tökéletesség, megvilágosodás jelképe, szerencsét hoz. A lótusz úszik a vágy és ragaszkodás tengere felett, jó cselekedetek hatására virágba borul.

zászló_085. A kagylóhéj szimbolizálja a Dharmát (a Tant) és azt tanítja, hogy el kell jutnunk a Dharma teljes megértéséhez, az ösvény lépcsőfokainak megvalósításához az elménken belül. Egy másik értelmezés szerint, a jobb felé csavarodó, fehér kagylókürt a Dharmáról szóló tanítások mély és messze ható dallamos hangját jelképezi, mely felébreszt a tudatlanságból. (nappaliba ajánlott).

6. Az örökkévalóság csomója Buddha kivételes minőségét, a mindent átfogó bölcsesség megvalósulását szimbolizálja. Másik értelmezés szerint a vallásos tanok és a világi dolgok közötti kölcsönös függőségét jelképezi. Az ösvényen való haladás idején a bölcsesség (elmélet) és módszer (gyakorlat) egyesülését, az üresség és függő keletkezés elválaszthatatlanságát, és végül a megvilágosodást elérve a bölcsesség és a nagyszerű könyörületesség teljes egyesülését. Misztikus végtelen csomó szimbolizálja  bölcsességet a megvilágosodást, és a véget nem érő szerencsét, valamint a bölcsesség és együttérzés összefonódását.

zászló_097. A győzelmi zászló/szalag Buddha másik kivételes minőségét, a feladást jelenti, az illúziók (tudatlanság) feladását és a téves látásmód feladását. Az előző szerencse szimbólummal, az örökkévalóság csomójával együtt a győzelmi jelkép szimbolizálja, hogy a Dharma (a Tan) teljes megértésével, a megvilágosodáshoz vezető ösvény fokozatainak megvalósításával elérhetjük Buddhának ezt a két kivételes minőségét (a bölcsességet és az illúziók feladását). Másik magyarázat szerint a győzelmi jelkép szimbolizálja a test, beszéd, elme tevékenységeinek győzelmét az akadályok és a nem előnyös dolgok fölött. De jelenti még a buddhista  tanok teljes győzelmét minden ártalmas és káros/veszedelmes erők és a kísértések fölött. A győzelmi Zászló szimbolizálja a vétkektől való megtisztulást.

8. A Dharma (Tan) kereke azt jelképezi, hogy Buddha e két kivételes minőségét (a bölcsesség és az illúziók feladása) elérvén, képesek leszünk elvezetni minden élőlényt a szenvedéstől való végleges megszabaduláshoz a Dharma kerekének megforgatása által. A Dharma kerekének megforgatása jelképezi a Dharma másoknak való átadását. És ez a végső cél.

Másik magyarázat szerint a Dharma (Tan) kerekének megforgatását szimbolizálja, azaz a Dharma tanítását és megvalósulását, amely lehetővé teszi, hogy a lények, minden időben és minden birodalomban, megtapasztalják az üdvös tettek és megszabadulás örömét. A Dharma Kerék a Tan és a megvalósítás szimbóluma. Tan kereke, törvény kereke, Buddha és a dharma tanítások, mandala, csakra jele. A kör a tökéletesség, a nyolc küllő egy-egy út a megvilágosodáshoz, melyek a következők:

zászló_101. helyes szemlélet
2. helyes gondolkodás
3. helyes beszéd
4. helyes cselekvés
5. helyes élet
6. helyes törekvés
7. helyes vizsgálódás
8. helyes elmélyedés

III. A jó egészség és hosszú élet-zászlókon Buddha Hosszú Élet Szútrájának rövidebb változata található, emellett imák és mantrák kerülnek rá a jó egészségért és a hosszú életért. A zászló közepén gyakran Amitájusz (Amitábha Buddha másik neve), a Korlátlan Élet buddhájának ábrája van. Néha két másik hosszú élet istenség, a Fehér Tárá (béke és egészség) és Usnisa Vidzsaja (győzelmi védelem) is megjelenik a zászlókon.

zászló_11IV. A kívánság teljesítő ima (Sampa Lhundrup) egy erőteljes védelmi ima, úgy tartják, hogy Padmaszambhava guru írta. Különösen időszerű modern korunkban, és alkalmas a szerencse növelésére, háború, éhezés és természeti katasztrófa elleni védelemre, éppen úgy, mint akadályok leküzdésére és hamar beteljesülő kívánságok elérésére. Az ilyen zászlók közepén gyakran ábrázolják “Guru Rinpocsét” (“Drága Mester”-t, azaz Padmaszambhavát), és körben az erőteljes mantráját, az Om Ah Hung Vadzsra Guru Padma Sizddhi Hung-ot.

V. A Dícsőség a 21 Tárának szövegét Atísa fordította tibeti nyelvre. Így a legelső 21 Tárá imazászlót neki tulajdonítják. Tárá Avalókitésvara könyörületes könnyeiből született. A másik változat szerint, ahogy Avalókitésvara a számtalan szenvedő lény miatt a könnyeit hullatta, egyik könnye Megmentő Zöld Tárává alakult, aki azután másik 20 alakban testesült meg. Az ima a 21 Tárához mindegyik megtestesülését dicsőíti. Ezen az imán kívül a zászló közepén általában a Zöld Tárá található, és gyakran a mantrája is, az Om Tare Tutare Ture Szoha. Ennek a típusú zászlónak az a célja, hogy messzire terjessze a könyörületes áldásokat.

Forrás:
~ Ian Harris: A buddhizmus képes enciklopédiája
~ Kelényi Béla: A tibeti imazászló (rlung rta) kultusza