idő_01Miután az idők jeleiből olvasva előre látták a birodalom sorsát, Egyiptom utolsó papjait csupán egyetlen kérdés foglalkoztatta: miként őrizzék meg az utókor számára azt a fantasztikus tudásanyagot, melyet Atlantisz hagyott rájuk örökül, és miként adják tovább a beavatások hagyományát és az ősök gondolkodását? A válasz adott volt: úgy, hogy képek, és jelképek formájában a templomok falára írják fel. Ám mindezt kódolt formában tették, hogy csakis az arra alkalmasak tudják majdan újra birtokba venni. A fénnyel és spirituális erővel teli hieroglifák magukba foglalják minden dolog lényegét.

Már az ie. 1700-as években, amikor a hükszoszok elfoglalták Egyiptomot, a legbölcsebb beavatott papok megegyeztek abban, hogy a tanításokat egy egységes ezoterikus rendszerbe foglalják, hogy így a hermetikus tudományt megóvják a közönséges tömegek elől, és a beavatottak közül csak az erre alkalmasakat jelölték ki. E stratégia középpontjában Thot állt, Egyiptom megálmodója, a bölcsesség istene, és a szent nyelv mestere. Ő volt az, aki hajdanán átörökítette a tudást Atlantiszról Egyiptomba, s aki létrehozta ezt a csodálatos civilizációt. , az isteni fény titkára lévén ismerte a Napisten titkait. A csillagok kormányzójaként ő szabályozta az időt, az évek, az évszakok, hónapok és a napok egymásutánját. A bölcsesség, a megismerés, és a szent tudományok uraként „háromszorosan nagy” volt. A görögök őt azonosították Hermésszel, aki azt az ősi bölcsességet testesítette meg számukra, amely nélkül a létnek nem lenne értelme, s az emberi társadalom fenntarthatatlanná válna.

idő_02Thot könyvet is írt mindazoknak, akik valóban szomjúhozták a tudást és készek is voltak tenni érte, magukért. Így ezek a szent iratok nem mindenki számára voltak hozzáférhetőek. Minden pap vágya volt, hogy Thot titkos könyvét tanulmányozhassa, de igen keveseknek adatott meg a lehetőség. Kevesen vannak ugyanis, akik arra törekszenek, hogy felfogják az istenek üzenetét és az Univerzum misztériumát. Thot-Hermész a valódi keresők előtt feltárta tanításait, további erőfeszítésekre sarkallva őket ezáltal.

A későbbi korokban a bölcsek megpróbálták görög nyelven is átadni Thot tanításainak üzenetét. Így született meg a Hermetica c. mű, melyben Hermész, azaz Thot, egy tanítványának, Aszklépiosznak, azaz Imhotepnek adja át a tudást.

idő_03„Egyiptom az ég mása, avagy jobban mondva az a hely, ahol e földön megjelennek és kivetülnek mindazok a dolgok, amelyek az égi erőket kormányozzák és mozgatják. S az igazat megvallva, a mi földünk az egész világ temploma.”

Egyiptomban, „az egyetlen földön, ahol az istenek lakoznak” fogalmazták meg a legragyogóbb bölcsességet. Püthagorasz, Platón, sőt Mózes is megkapták a Thot tudományaiba való beavatottak tudását.

„A kezdet műve volt, hogy minden dolog megjelenjen, de ő maga nem jelent meg; ő szülte őket, de őt magát nem szülték. Az erők olyanok, mint Isten sugarai.”

idő_04A mágikus erő, az ókori egyiptomiak heka-ja, szétárad a világegyetemben, s általa kering az élet. Mi más lenne a megismerés, ha nem ama minden dolgot és az egész világot elrendező isteni terv intuitív módon történő felfogása, amely túlságosan nagy ahhoz, hogy elemezhessük és darabokra bonthassuk? A piramis tökéletes leképezése ennek a tervnek. A tetraéder az élet megnyilvánulásához szükséges egységet jelképezi, a mű csúcsán pedig a Logosz, az isteni Ige trónol.
Thot-Hermész két évezreddel az ezzel kapcsolatos kutatások előtt már kijelentette: „Az idő egyszerre születik folytonosnak és széttagoltnak, miközben e kettő egy és ugyanaz.”

A Thot tudománya által ihletett hermetikus szövegek szerint a valódi születésre a misztériumokba való beavatással kerül sor. A valódi beavatás ez: a léleknek önmaga által való újjáteremtése, a felsőbb síkokon való kibomlása és az isteni világban való kivirágzása.
„Képzeld el, hogy egyszerre vagy jelen mindenütt”, javasolja Thot-Hermész, „a földön, a tengerben, az égen, hogy még nem születtél meg, hogy az anyaméhben vagy, hogy egyszerre vagy serdülő és öreg, hogy meghaltál és túl vagy a halálon. Ha gondolatban egyszerre átölelsz minden dolgot, helyet, időt, szubsztanciát, minőséget és mennyiséget, akkor megértheted Istent.”

idő_05Thot-Hermész látnok és próféta volt. Megjósolta azt a kort is, amikor Isten elhagyja Egyiptomot és visszatér az égbe. S ami még rosszabb, „a föld, amely szentségre és jámborságra tanította az embereket, a legszörnyűbb kegyetlenség példájával jár elöl.”

A bölcset bolondnak tekintik majd, a bolondot bölcsnek, s a legutolsó gonosztevőt tartják a legjobb embernek. Az emberiség mindennapjait háborúk, erőszak, fosztogatás és hazugság tölti ki. Az emberek megvetik a világegyetemnek a Nagy Építész művének harmóniáját, és többre tartják a sötétséget, mint a fényt. A bölcs még az ökológiai katasztrófákat is megjósolja:
„A föld elveszti egyensúlyát, a tenger nem lesz többé hajózható, az égen nem ragyognak a csillagok, minden isteni hang elnémul: a föld gyümölcsei elrothadnak, a föld nem lesz termékeny többé, s még a levegőre is súlyos bénaság nehezedik.”
Özönvíz, pusztító tüzek és járványok tizedelik majd a reményvesztett emberiséget.

Ám jelenlegi világunk minden komor kilátását meghazudtolva Thot-Hermész úgy véli, hogy az istenek visszatérnek majd, és letelepszenek Egyiptom legszélén, a lenyugvó nap irányában. Oda özönlik majd hozzájuk mindaz, akit a különféle csapások megkíméltek.
De vajon hol találnak menedéket az istenek ezen a földön addig is, amíg ez a csodás pillanat el nem érkezik?

A bölcs válasza világos: Memphisz nekropoliszában, egészen pontosan Imhotep sírjában. Abban a sírban, amelynek helyét máig nem találták meg…