szabály_01A mindennapi életünk során, lépten-nyomon szabályok garmadával találkozunk, melyek leggyakrabban tonnás teherként nehezednek ránk, de néha előfordul az is, hogy éppen felszabadítanak, könnyeddé tesznek, mert jogot adnak valamihez, valami kecsegtetőnek az eléréséhez. Mikor az egónkat jóleső érzés tölti el a szabályok betartásának következményeként, akkor nagyon szeretjük őket, mikor viszont gátat, határt szabnak nekünk, vagy éppen korlátozzák az egónk mozgásterét, akkor gyűlölve tekintünk rájuk…hol itt az igazság? Miért van szükség a szabályokra, egyáltalán szükség van rájuk?

Mikor elgondolkoztam ezen, egy nagyon egyszerű, életszerű példa jutott az eszembe! – A Szabály az nem más, mint egy létra!

szabály_02Tételezzük fel, hogy az a célom, hogy a 4 méter magasan lévő almafán ülő gyümölcshöz hozzájussak, akkor nagyjából (leegyszerűsítve a dolgokat) 2 lehetőségem van!
Az első lehetőség, hogy fogom a létrát, nekitámasztom a fának, felmászom rajta, leszakítom a gyümölcsöt és megeszem.
A másik lehetőségem, hogy nem vonok be semmilyen segédeszközt (szabályt) és a magam erejéből próbálok meg 4 méter magasra ugrani, vagy más módon elérni az almát, ami nagy valószínűséggel nem fog sikerülni, mert túl magasan van!

A két lehetőség közül az „életszagúbbnak”, a kivitelezhetőbbnek talán a létrás megoldás tűnik, de vajon mit is csinálok ekkor?! A létra, már sok évvel ezelőtt, praktikusan megalkotott eszköz, mely tökéletesen látja el a fenti esetben feladatát, vagyis egy „szabály” arra, hogy hogyan is érhetem el a tőlem oly távol csüngő finomságot, melyre már olyan régóta vágyakozom!

szabály_03A Szabály nem más, mint a létra, vagyis a céljaink eléréséhez szükséges segédeszköz! A szabályokat és a kereteket nem kell szeretni, önnön létezésük csak egy köztes állapot, viszont nélkülözhetetlen, de egyben mindenkoron alakíthatónak és rugalmasnak kell lennie!

Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy minden szabálynak gondolkodás nélkül vessük alá magunkat, sőt… nagyon is meg kell vizsgálni, hogy mi az, amit életünkbe beépítve, szerves részünkké téve alkalmazunk, és segédletével tesszük könnyebbé életünket!

Rendben, de mi az a viszonyítási pont, ami segíthet nekem abban, hogy melyik az a szabály, amit érdemes magamévá tenni, és melyik az, amely a jelenlegi erősen (és szándékosan rossz irányba) presszionáló társadalom alkotása?! A dolgunk nagyon egyszerű, követnünk kell az Univerzum Egyetemes Alapelveit, ahogy tették ezt szinte minden ősi kultúrában, melyek még tiszták, és az árnyékhatalmak befolyásolásától mentesek voltak, ahol a központi cél az Emberiség fejlődése, az egyéni indivídum kibontakoztatása volt. Az Egyiptomiak például alkalmazták az Egyetemes Alapelveket, melyek a Teremtő által megalkotott Univerzális Élet irányvonalai mentén működtek, és működnek a mai napig is. Ezen erők hatására kel ki a mag a földben, bújik ki a tojásból a kismadár, születik az Élet minden alkotó eleme, melyeket mára már észre sem veszünk.

szabályNe féljünk segítségül hívni a megfelelő szabályokat céljaink eléréséhez, de mindig vizsgáljuk meg, hogy milyen forrásból származik a segédeszköz (a szabály), és természetesen azt, is, hogy mi a célunk, egységben áll-e az egyetemes alaptörvényekkel vagy sem. Törekedjünk az egyszerűségre, a tisztaságra, arra, ahogy az egész Univerzum működik, példát mutatva számunkra az erőlködésmentes, könnyű Lét művészetéről!