főnix_01A Főnix a Nap jelképe, visszatérése a megújulást, a feltámadást, az átváltozást, a megerősödést szimbolizálta.

Az egyiptomiak az újjászületett Ozirisz halhatatlan, mindent beragyogó lelkeként tisztelték benne. Energiája inspirál, cselekvésre, kreativitásra serkent, hiszen eleme a tűz. Ez az őselem a szellem átalakító erejét jelképezi, a madár pedig a lélek szimbóluma. Felégeti az akadályokat, lerombolja az elavult nézeteket és új ideát teremt a helyébe. A főnix sebei magától begyógyultak, így a gyógyulást is szimbolizálta. E Tűzmadár a ciklikusan elpusztuló és újjászülető univerzum szimbóluma. A Főnix feje körül sugárkoszorú látható, ami jelképezi szakrális mivoltát, isteni eredetét, azt szimbolizálja, hogy ő nem egy állat, hanem isteni lény.

A Nap szimbolizálja, a józan észt, az értelmet, a szellemet, a tisztaságot, a tanítást, a gyógyítást, a regenerációt az alkotást, a ciklikusságot, a világosságot, a megvilágosodott tudatot, az újjászületést, a teremtést és a rendet.

főnix_02Nagyon sok népnél felfedezhetjük a Napisten szoláris kultuszát. Minden kultúrában más néven tisztelték, Egyiptomban: Atum, Amon, Aton, Ré. Görögöknél: Héliosz Apollón. Rómában: Sol. Indiában: Szúrja. Akkádoknál: Samas. Aztékoknál: Tonatiuh

A Főnix, ez a mitikus tűzmadár, az egyiptomi mitológia szerint ötszáz évenként megjelent Héliopoliszban (Napvárosban), ami Egyiptom székhelyének számított. A Halottak Könyve és más szent óegyiptomi szövegek szerint Héliopolisz egyik szent szimbóluma volt. A Felkelő nappal, a Napistennel, vel azonosították. (A mi korszakunkban 2011 volt a főnix éve).

főnix_03A Nílusnál ezt a madarat Benu-madárnak hívták,  a hieroglifákon szürke gémként ábrázolták, melynek arany tolla volt, innen ered nevének jelentése a ragyogás. Benu isten megjelenési formája, aki a Nap és újjászületés istene – a teremtésmítoszokban szerepel, a Piramisszövegek egyik részlete a skarabeussal együtt Ré Napisten megnyilvánulásaként említi. Az egyiptomi Benu gázlómadár, amely első élőlényként született az iszap ősdombból, és a Napistent testesítette meg. A benu madár hozta el az életesszenciát (heka) egy távoli forrásból. Ez a forrás a „Tűz szigete” a soha meg nem szűnő fény lakhelye, a világ határán túl, ahol az istenek születnek, és megújulnak. A madár ebből a világból hozta el az élet üzenetét (az információt, amit addig még nem ismertünk) Héliopoliszba a föld szimbolikus középpontjába. Miután megérkezett a főnix, elégette magát a szent oltár tüzén, majd hamvaiból újjászületett és a legenda szerint felszállt egy bizonyos obeliszk (Amon-Ré a Napisten sugarának szimbóluma) csúcsára, melyet ezért benben-nek neveztek. A piramisok csúcsát borító, arannyal burkolt piramidion neve is benben volt, mely jelezte a Napisten eljövetelét, mikor megcsillant rajta a felkelő Nap első sugara.

Mivel legtöbbször az áradás után tűnt felé ez a szent madár, az óegyiptomiak úgy hitték, hogy a mindent megelőző elemben, a vízben született, mégpedig önmagától, ugyanúgy, mint ahogy a Nap is önmagát szülte meg. Ezért a Nap földi hasonmásaként tisztelték és szerették. Ahányszor a főnix hatalma a világ felett a végéhez ér, mindannyiszor meg is újul, fénylő tiszta ragyogásban.

főnix_04A Főnix a hermetikus alkímia szerint az ősanyagnak, az örök élet italának és a bölcsek kövének is az egyik jelképe. Az alkímia azt kereste, hogyan tudjuk megtalálni és feléleszteni a Benső Napunk teremtő, megtermékenyítő, és életet adó erejét. Az alkimistának először is ki kell égetnie lényéből a salakot, ez egy hatalmas transzmutáció (átváltozás). Ha képes a földhöz kötő bilincseit eloldani, akkor felszabadul, megvilágosodik, s tudata főnixként szárnyal fel az égbe.

Az egó lényünk torz megnyilvánulása, és hatással van másokra, annyira hogy őket is képes megváltoztatni negatív irányba. A Főnix volt Egyiptomban az egó mentesedés jelképe (a szkarabeusz mellett), szent madárnak számított. A Beavatottak felismerték, hogy bölcsé csak úgy válhatnak, ha megszabadulnak saját egójuktól.

Más népeknél is megjelenik ez a szent madár

Egy elképzelés szerint a főnixmadár legendáját egy kelet-afrikai madárfaj ihlette. A madár annyira sós síkságokon fészkel, melyen tojásai vagy fiókái nem tudnának életben maradni, így egy nagy dombot épít, mely lerakhatja a tojást. A körülötte felszálló meleg légáramlat a lángok által felmelegített levegőre hasonlít.

főnix_05A kínaiak szerint a főnix a négy szent állat egyike a sárkány, az egyszarvú és a teknősbéka mellett. A Nap, az élet, a halhatatlanság, a kitartás, a boldogság, a béke, a házastársi szövetség, a szépség, a szerelem, a hűség, és a nőiesség szimbóluma. Ő a császárnő madara, a tollas élőlények királya. A kínaiak a főnixet Feng-huang-nak hívják. Fácánra vagy pávára hasonlít, színes tolla, varázslatos éneke és tánca szórakoztatja az isteneket és uralkodókat. Megjelenése békét vitt a népnek. Ő az égi kegyelem látható jele, ami a régi időkben állítólag feltűnt az erényes császárok kertjében és palotájában. Eredetileg az ég uralkodójának küldötteként, a szélistent jelölte.

főnix_06A kínaiak szent madara gyönyörű szép fuvolahangon dalol. A mitikus Tűzmadár egy a maiaknál nagyobb, de kihalt paradicsom-madárféle lehetett, amilyenek ma már csak Új-Guineában élnek, de amilyenek léteztek régen Magyarországon is. Ennek a regebeli madárnak tollazata különlegesen szép aranysárga és piros színű volt, ami fémes fénnyel csillogott. A ma élő fajták közül a legtöbb sárga színű, melynek nincs bóbitája, a másik, valamivel kisebb, ragyogó piros színű, fölállítható tollbóbitával. Ezeket az európaiak isteni madárnak, istenek madarának is szokták nevezni, például a német Göttervogel. Erről a két madárfajtáról azt hitték, hogy a Földi Paradicsomból származnak, innen ered a nevük is, de mivel mennyei madár néven is nevezték, úgy is képzelték, hogy a Mennyországból szálltak alá.
Európában levegőbéli szellemeknek hitték őket, és úgy gondolták egész életükben a levegőben lebegnek, nincs lábuk, „születésüktől fogva tiszták”, és nem ismerik a földi világ mesterkedéseit.

főnix_07Amelyik asszonynak álmában megjelent a főnix, az kiváló, eredményes fiúkat szült. A sárkánnyal együtt az uralkodó szimbóluma volt. A legenda szerint a taoista szentek főnix hátán utazták be az eget. Ókori feljegyzések szerint a főnix a cinóber barlangban (cinóber = vörös ásvány) lakik vagy ott született. Ezt a barlangot a déli égtájhoz kötik, így a főnix alakja gyakran összeolvad a „háromlábú vörös madáréval” (zhu niao), a dél jelképével.

A déli iránnyal, a tűzzel, a nyárral és a piros színnel is összefüggésbe hozták e madarat.

Testrészei az öt erényt szimbolizálják: feje az erkölcsi tisztaságnak, két szárnya a kötelességtudásnak, háta a rituálisan szabályozott viselkedésnek, mellkasa az emberszeretetnek, gyomra pedig a megbízhatóságnak felel meg.

főnix_08A keresztény ikonográfiában a főnixet pelikánként vagy sasként ábrázolják. Krisztus halálát és feltámadását is szimbolizálja. Sok vértanú mögött is megjelenítették pálmafán ülve ezt a madarat, ezzel jelképezték az újjászületésüket. A Főnix a mennybe jutott, üdvözült lélek jele, míg síremlékeken a romolhatatlanságot és halhatatlanságot jelképezi. A teológiában is megjelenik a remény allegóriájaként. Az ószövetségi apokrifekben a Főnixet a kerubokkal azonosították. A szerzeteseknél az önmegtartóztatást és a szüzességet jelképezte.

A zsidók Milcham-nak hívják. A Történetük szerint miután Éva bűnbe esett, irigységet érzett a bűntelen állatok iránt, és rávette őket, hogy egyenek ők is a tiltott gyümölcsből. A Milcham madár nem engedett a csábításnak, ennek jutalmául ezer évig élhetett, ha ez letelik, tűz gyullad a fészkében, és elégeti a madarakat. Egyetlen tojás marad, amelyből kikel a fióka, és tovább él, újabb ezer esztendeig, a halál így soha többé nem lesz úrrá rajta.

főnix_09A görögöknél és a rómaiaknál, pávára vagy sasra hasonlított ez a madár. Az Univerzum képmása volt, az idő ciklusságát jelképezte. Mondáik szerint Arábiában élt egy kútnál, hajnalban megfürdött a vizében, Apollón megállította kocsiját, a Napot az égen, hogy hallgathassa énekét.
A főnix Rómában a birodalom mindig megújuló életerejének szimbólumává vált, császárkori érméken és mozaikokon is szerepelt.
A főnix misztikus madár, amely az áldozati tűzben elégett, majd hamvaiból újjáéledt. Neve a szimbólumszótár szerint a görög „phoinix” – vörös szóból ered, és a tisztító lángból való feltámadás hitével van összefüggésben. Ovidius elmondása szerint a főnix halála közeledtével fészket készít magának egy pálmafa tetején. A fészek fahéjból, mirhából és egyéb fűszerszámokból, például nárdusolajból készül. Ennek a fészeknek a lángjaiban ég el, majd születik újjá hamvaiból a madár. Állítólag Hérodotosz nevezte ezt a legendás állatot először főnixnek, mivel jobbára pálmafa tetején látták ücsörögni, a pálma pedig a görögben phoinix.
A főnix-madár, a pálmafa (phoenix) és Főnícia elnevezése egy tőről ered, sőt a forró szél, a főn is.

főnix_10Indiai monda szerint, amikor a főnix eléri az 500 éves kort, felszáll egy fenyőre és megtölti szárnyait tömjénnel. Majd Héliopoliszba repül, ahol egy oltáron illatos füvekből fészket készít, mely saját teste hőjétől meggyullad, végül ezen a tűzön elég. Másnap a hamu közül egy kicsiny, illatos féreg bújik elő, mely kis madárfiókává alakul át, harmadnapra újra főnix-szé válik, ami apja hamvait mirhával kevert tojássá alakítja, és Ré Napisten templomának oltárára helyezi. Ezután visszatér eredeti lakhelyére Indiába.

Egy másik monda szerit a főnix Arábiában él, sötétlila vagy vörös-arany tollazata van. A Földön minden időben csak egyetlen főnix létezik. Mely, ha megöregszik, máglyát készít ágakból és fűszerekből (fahéjból), ráül szemben a nappal, meggyújtja a tüzet (csőrét egy kőhöz dörzsöli), végül szárnyaival addig szítja a tüzet, míg teljesen el nem hamvad.

A főnix Bizánc államjelvénye volt.

főnix_11A magyarok ősei a főnixet aranymadárnak hívták, és a Szent Kertjükben vagy templomaik kertjében éltek. A madár éneke jelképesen a lelkiismeret szava, vagyis a Napisten tanítása. Ezzel ösztönöz minket, hogy a helyes útról ne térjünk le és így boldog békés életet élhessünk. Ha valaki elveszti az aranymadarát, az arra utal, hogy lelkiismeretlenné vált.
Jelenleg „elvesztettük” az Aranymadarat, hiszen már csak meséink őrzik emlékét. Jósággal, szeretettel, lelkiismeretünkre figyelve visszaszerezhetjük Őt! Az aranymadár képviseli a lélek önmagát megújító képességet is.

Részlet „Az Aranymadár” című népmeséből:

„… És volt még a királynak csodaszép Aranymadara, amelyet az emberek a Világ Szépen szóló Aranymadarának neveztek. Aranytolla fényes, ragyogó volt, akár a tűzláng, ha pedig farkát kereken kiterjesztette, akkor olyan volt, mint a fényes Nap. A farka mellől hosszú, lágy tollak omlottak alá, amelyek aranyhajhoz hasonlítottak. Minden nap alkonyatkor az Aranymadár fölszállott az Arany nyárfa tetejére egy villás ágba s ott gyönyörű fuvolahangon énekelt. Énekszava pedig oly bűvösen szép volt, hogy mindenkinek, aki hallgatta, megtellett a szíve végtelen boldogsággal, és ha öreg volt – megfiatalodott, ha rút – megszépült, ha rossz – megjavult…”

DebrecenMagyarországon a Főnix Debrecen címerében szerepel, mivel a tűz jelképeként a többször leégett cívisváros újjáéledését szimbolizálja.

A Főnixhez az asztrológiában a Plútót és az Uránuszt rendelhetjük hozzá, mert az Uránuszhoz tartozik a lázadás, a forradalmi, gyors, radikális ötletek a régi lerombolása és az új felépítése, valamint az alkotásvágyat és a tudományt is. A Plútó a mélyreható átalakulás, változás, az átformálás, a születés és a halál bolygója.

A Szabadkőművesek pecsétjén egy kétfejű főnix látható, a 33-as számmal a mellkasán (33-as krisztusi szám).

főnix_12Főnix amulett:

A Főnix a Nap szimbóluma, a megújulást, a feltámadást, az átváltozást, a megerősödést, a teremtést, a rendet, az egó mentesedést és a kitartást jelképezi. Energiája inspirál, cselekvésre, kreativitásra ösztönöz minket, hiszen eleme a tűz. Ő képviseli a lélek önmagát megújító képességet is. Az élet, a halhatatlanság, a kitartás, a boldogság, a béke, a házastársi szövetség, a szépség, a szerelem, a hűség, és a nőiesség megtestesítője. Az Isteni üzenet hordozója, így a tudás képviselője. A főnix sebei magától begyógyultak, így a gyógyulást és a regenerálódást is hozzá köthetjük.

forrás:
~ Száraz György
~ Norano: A Főnix madár
~ Állatmitológia