nap_01Nap nélkül nem létezhet élet egyetlen egy bolygón sem. Az élet elengedhetetlen velejárója, az élet megteremtője és emiatt szinte az összes Napvallású, egy istenhitű kultúrában magával a Teremtővel személyesítették meg. Az egyiptomiak is egy istenhitűek voltak és egy Teremtőben hittek. Világnézetük szerint a Teremtő a galaxisokban, a galaxisok a Napokban, s a Napok az emberekben tükröződnek vissza, azaz a Teremtő az általa teremtett világok és teremtményei által képes megtapasztalni és megismerni önmagát.

nap_02A félistenek fogalma számukra azt jelentette, hogy ők az emberek és az Isten között elhelyezkedő entitások, akik magasan fejlett és az akkori emberekhez képest nagyon nagy tudással, képességekkel és óriási technikai fejlettséggel rendelkező lények voltak.
Az egyiptomi panteonban Napisten a főisten. Nevét Rének vagy Rának ejtik. Általában sólyomfejű emberként, fején vöröslő napkoronggal ábrázolják. Ő a Mindenség Ura, az erő megtestesítője. Ő a felemelkedés, a bölcsesség, az örökkévalóság és az Isteni Tudatosság jelképe. Az egyiptomiak hite szerint, ahogy a Nap minden áldott reggel felragyog és felkel, úgy hagyja el a lélek a tudatlanság állapotát.

Miután a Nap lebukott az égbolt horizontján – az egyiptomiak hite szerint – Nut, az Ég Istennője elnyelte őt, s reggel megszülte Őt. Viszont egy másik legenda szerint Ré az emberek között élt, akik összeesküvést szőttek ellene, ezért eltávozott az égbe, ahol nappali bárkájával utazik, éjszaka pedig az éjszakai bárkájával járja be az alvilágot. Alvilági útját kos fejű emberként teszi meg, ahol rengeteg veszéllyel kell szembenéznie, köztük legfélelmetesebb ellenségével Apóphisz kígyóval, amelyek útját állják az újjászületésének.

nap_03A Napisten fontosságát talán az szimbolizálja leginkább, hogy az egyiptomi panteonban csak neki volt rengeteg megjelenési formája és elnevezése:
Kheper vagy Khepri a felkelő Nap Istene.

Az Ő szimbóluma a szkarabeusz, megjelenési formája egy emberi test szkarabeusz fejjel. A szkarabeusz volt a legszentebb állat, őt tartották a legbölcsebb teremtménynek. Ő az, aki görgeti maga előtt a karmáját, majd egyszer csak megszabadul tőle, s újjászületik, mint ahogyan a Nap is minden egyes nap …

Ré, a delelő Nap Istene. Ilyenkor áll az égbolt horizontjának a csúcsán, aranyszínűvé válik, s ekkor nyilvánul meg az igazi ereje. Ez az aranyszínű energia a földi közegben, az életben, a mi körülményeink között, a megnyilvánult létben a legmagasabb elérhető rezgésszám, ezért a felemelkedés és az isteni tulajdonságok színe is. Ez tulajdonképpen maga a Teremtőnek az energiája. Ré a mágia atyja, a mágia Istene. Jelképe a sas, mely a mágia, s egyben az élet alfáját és omegáját szimbolizálja. Ő Héliopolisznak, a Napvárosnak a főistensége.

nap_04Születési legendája szerint Nunból, az ősvízből kiemelkedett az ősdomb, amelyen kinyílt egy lótuszvirág, s annak szirmán ült Ré csecsemő formájában. Fénylő kék szemét tágra nyitotta, és ez volt az első hajnal. S most nézzük meg ezt a mítoszt az egyiptomi beavatottak szemszögéből: Nun, az őskáosz, a még rendezetlen energiahalmaz, amelyből Ré öntudatára ébred. Ez a Teremtés első pillanata. Utána hozta létre a világegyetemet, majd megteremtette a bolygókat és a csillagokat, s végül az élőlényeket és az embert.

nap_06Atum a lenyugvó Nap Istene. Ő áll a héliopoliszi Enneád élén, a legősibb istenek egyike, Ő a teremtés szelleme. Ő az Istenek atyja, akinek a szájából az istenek, szeméből az emberek jöttek elő. Általában emberi alakban ábrázolták, fején vöröslő napkoronggal és az ureusz kígyóval vagy a kettős koronával.

Amon vagy Amun szintén a Napisten egyik megjelenési formája. Ő volt a főisten és Ő adta az erőt Egyiptom keletkezéséhez. Thot félisten Atlantisz elsüllyedése után elhozta a tudást, azonban neki is szüksége volt erőre Egyiptom megtermékenyítéséhez, azaz Amonra, az isteni arányosságok kódjára. Amon nevének jelentése: rejtett, aki rejtve van, titkos, titokzatos, egyetlen.

nap_07Az Ő fellegvára a Karnaki Templom Thébában. Szent állata a kos, ezért ember testtel és kos fejjel ábrázolták, vagy csak egyszerűen kos formában. A kos a teremtő erőt jelképezi, amely nélkül nem születhetett volna meg az Egyiptomi Birodalom. Talán az sem véletlen, hogy a Karnaki és a Luxori templomokat összekötő 2,7 kilométeres felvonulási utat, a Szfinxek Útját, 1350 darab kos fejű fekvő szfinx őrzi.

nap_08Aton szintén a Napistenek egyike és Héliopolisz egyik Istene volt. Nevének jelentése napkorong, vagy Atum a maga Atonjában, azaz Atum a napkorongban, Ré teste Aton, azaz Ré teste a napkorong. Ehnaton személyes Istene volt, hiszen Rét Atonnal azonosította. Amon papsága helyébe Aton papságát emelte, és Aton tiszteletére egész Egyiptom területén templomokat és szentélyeket emeltetett, létrehozta az új fővárost, Tell-el-Amarnát, melyeket a következő uralkodói dinasztia porrá romboltatott és megpróbálta az Amarna korszak létezésének még a nyomát is eltüntetni…