ego_01Az egó egy kicsit olyan, mint a Rendőrség, a szükséges „rossz”! Nem mindannyian szeretjük a rendőröket, de azért nagyon nagy szükség van rájuk, bizonyos esetekben azonnal automatikusan hozzájuk fordulunk, és csak ők tudnak intézkedni, rendet csinálni, vagy éppen megvédeni minket! Így van ez valahogy az egóval is.

Mikor megkezdjük a Földi pályafutásunkat, vagyis megszületünk, abban a pillanatban létre jön az Ego is, miközben kibújunk a szülőcsatornán, mert ez az első nagyon meghatározó változás az azt megelőző élményekhez képest. Bent az anyuka pocakjában meleg, lágy, kellemes érzés vesz mindvégig körbe minket, majd jön a „törés” a szülés megindulásával, elindulunk egy szűk „folyosón”, majd a hosszúra nyúló folyamatos prés után hirtelen kikerülünk a hidegbe, egy olyan közegbe, ahol már használni kell a tüdőnket, és minden teljesen másképp működik, mint odabent.

Az Egó első bevésődését két alapvető ösztön támogatja, mely végig kíséri életünket, ezek a szaporodási- és az életben maradási ösztön, legbelül innen indul, és ide tér vissza minden érzelmünk és gondolatunk.

ego_02Az egóra, igen, szükségünk van, ő a mentális immunrendszerünk, az emberi élet nélkülözhetetlen része, hiszen ő az a nagy tanító, aki figyelmeztet sok minden dologra, emlékeztet, hogy ne nyúljunk a forró tűzhelyhez, hogy a tű szúr, a ló mögé pedig ne álljunk, mert felrúghat. Tehát létének nagyon fontos jelentősége van az életünk tanulási folyamataiban, egyetlen dologra kell csak odafigyelnünk, hogy mekkora teret hódit az életünkben!

Az ősi beavatotti kultúrák népei mind tudták kezelni „Őt”, vagyis csak olyan mértékben engedték magukban, az emberekben hagyni, felszabadulni, mely még az egészséges határokon belül volt, vagyis tökéletesen el tudta látni a védelmi funkcióját, de azon nem terjeszkedett túl!

A mai modernnek mondott civilizációnk, egyik legnagyobb „bűne”, hogy kifejezetten az Egó kifejlődésére, és túlműködésére hajaz, vagyis nap, mint nap azon munkálkodik, hogy az Egó több és több teret hódítson magának (persze ez egy tudatosan irányított, és megtervezett folyamat). Minél egósabb egy ember, annál jobban irányítható a hatalom számára, hiszen a vágyain keresztül bármire rávehető (vegyél nagyobb autót, tv-t, házat, ilyen – olyan tusfürdővel fürödjél, mert akkor a hölgyek majd nem fognak tudni ellenállni neked……stb. – ez mind hazugság). Ha a vágyakkal elvonják az emberek figyelmét a valódi létezés értelméről (ami nem mást, mint a fejlődés), akkor marad a napi vágyak kielégítésének ösztöne, és egy ilyen ember sosem fog azon elgondolkodni, hogy vajon mi is az Élet igazi értelme?! Beleszűkülünk a többed állásainkba, hogy az összes sárga csekkeket ki tudjuk fizetni, miközben az orrunk előtt elhúzott mézes madzagra „jó légy” módjára rátapadva gürizünk, éjt nappallá téve, csakhogy meg tudjuk venni magunknak vagy gyermekeinknek az annyira áhított huszadrangú ketyerét!

ego_03Mikor életemben felfedeztem ezeket az igazságokat, akkor arra lettem figyelmes, hogy az egóm, kis hasonlattal élve, az egész „Földbolygómat” uralja, ahelyett, hogy az őt megérdemlő „megyét” bitorolná csak. Néhány velős könyv és meditáció után tudatosan elkezdtem visszaszorítani a régi határai közé, míg el nem érte az eredeti, neki kiszabott kereteket. Természetesen ma is sok „harcot” vívok vele, de már egy gyengébb pozícióból indul, így könnyebb fölé kerekednem is.

Ha észrevesszük magunkon, hogy folyamatosan minősítünk (ez az ember milyen kövér, az milyen kopasz, az meg nem tud semmit) vagy éppen az várjuk el mindenkitől, hogy vegye észre, hogy csak nekünk van igazunk, más mindenki téved, vagy éppen én ezt vagy azt sokkal jobban csináltam volna, mint más (és még számtalan példát lehetne felsorakoztatni), akkor nagy valószínűséggel az Egónk ural minket. Mivel az egó nagyon fondorlatos, 2 fő csapási irányba tud hatékonyan működni, vagy túlműködik, vagy alulműködik!

Túlműködés esetén mindenkinél okosabbnak gondoljuk magunkat, csak nekünk van igazunk, csak úgy jó, ahogy mi mondjuk, mindenki csak a mi hangunkat hallja, letiporunk mindent és mindenkit.

Alulműködés esetén ennek pont az ellenkezőjét éljük meg, elnyomhatóak vagyunk, el hisszük, hogy nekünk sosincs igazunk, bárki átléphet rajtunk, úgy érezzük, hogy mi semmit nem számítunk a nagybetűs életben.

ego_04És, hogy az egó ezeket a rafinált lépéseit miért is teszi?! Azért, mert, mint egy bennünk élő külön kis entitás, energiára van szüksége a létfenntartásához, és ezekből a szituációkból nyeri azt ki. Minden egyes negatív gondolatunkkal és érzésünkkel negatív energiákat szabadítunk fel, termelünk az auránkba, amivel táplálkozik az Egó, ezzel tartja fent magát. Növekedésével még több negatív dolgot sugall és valósít meg az életünkben, ezért kell nagyon odafigyelni a „térhódítására”, nehogy átvegye a hatalmat a Lelkünk hangja felett, ami az igazi Isteni Önvalónk.

A mai embernél ez általánosságban úgy néz ki, hogy legbelül található a Lelkünk, melyre kifelé hagymahéjszerűen sok-sok egós burok van rárakódva, és ezért is nagyon nehéz meghallani a Lélek valódi hangját, az igazi tiszta sugallatokat!

Az egó önfejlesztő gyakorlatokkal, energetikai töltődésekkel, megfelelő filozófia elsajátításával, meditációval, csendben létezéssel és még számos dologgal tisztítható, melyeket előadásainkon, honlapunkon, vagy akár személyes találkozó keretében szívesen megosztunk mindenkivel…