…segíti a megújulást, és a változást

szarvas_01A szarvas fontos szerepet töltött be a kelta nép életében. Úgy gondolták, ezek az állatok a tündérek teremtényei, és képesek elvezetni más világokba, mert ismerik az oda vezető utat. Mágikus lénynek számított a fehér szarvas. Számos legenda számol be olyan szépasszonyokról, akik szarvassá változva menekültek a vadászok elől, hogy egy csodás vidékre vezessék őket. Az ír és kelta mondavilágban találhatunk néhány történetet olyan személyekről, akik szarvassá tudtak változni. Fionn felesége, Sabdh szarvassá tudott változni, így át tudott menni az Alsó Világba. Az ő fiuk Osszián (Oisin) melynek jelentése Kis Szarvas,

Oisin fiának, Osgarnak a neve szintén sokatmondó, szarvasemlőt jelent. Az ír Finn országának egy részét Osraige-nek, azaz Szarvasnépnek nevezték. Más utalásokat is találhatunk az állat fontosságára Donn és Mongan történeteiben, akik szarvassá változtak.

szarvas_02Tuan Mac Carill volt a honfoglaló Partholónok egyetlen túlélője, aki először erdei vademberként, majd szarvasbikaként, később sasként és lazacként élt. Végezetül önmagaként inkarnálódott és elregélte Írország történetét.

Legjelentősebb szarvas motívum a gall Cernunnos (Carnún- ír) istenhez kapcsolódik, akit fején szarvasaganccsal ábrázoltak. Ő a vadászat és a vadállatok ura, termékenységisten és halálisten volt egy személyben. Az agancs a természet körforgását, megújulását és a termékenységet szimbolizálja.
Myrddin a kelta szarvas-isten, Cernunnos képviselője, vagy még inkább inkarnációja. A korai walesi legendák úgy mutatják be az erdőlakó Myrddint, mint akinek hatalma van az állatok, különösen a szarvasok felett.

szarvas_03Más népek mitológiájában is nagy szerepet játszik a szarvas:
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat, mely átvezette Hunort, Magort és a száztagú csapatot egy másik világba. Aranyfényű koronájának csillogásával csalogatta őket egyre messzebb, míg elérték a tündérek tisztását.

Ipolyi Arnold  nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. A magyar kutatók szerint keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Szent Eustachiusnak és Szent Hubertusznak a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe.

A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe.

szarvas_04Egy csodálatos szarvas szerepelt Anonymus Gesta Hungarorum című művében Bars vezérről és Bars vára alapításáról szóló fejezetében is.
„Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják.”

szarvas_05A magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy egy csodálatos viselkedésű szarvas mutatja meg, hol kell templomot, kolostort építeni. Szent Gellértnek is egy szarvas mutatja meg a Bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat. A lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort.
A monda szerint a Csodaszarvas homlokán van a hajnalcsillag, vagyis a Vénusz, szügyén a Hold, két szarva között pedig a Nap. Jankovics Marcell tanulmányai alapján a Csodaszarvast az égen a következő csillagképek alkotják: Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga), Orion, Fiastyúk (Pliades), a Perseus és a Cassiopeia.

deerA kínaiak számára a szarvas a hosszú élet és a bőség szimbóluma, és a gyermeki szeretet jelképe is. Egy történet elmeséli, hogy egy fiatalember szarvasbőrbe öltözött, hogy szerezhesse a szembajokat gyógyító szarvas tejet vak szüleinek. Szarvas volt a kísérője a hosszú élet istenének, Sou-hszingnek is.
A szarvas a buddhizmus egyik fő vallási képe. Buddhát sűrűn ábrázolják szarvassal, aki egy legenda szerint először egy szarvas-parkban prédikált.
Egy indiai legendában a teremtés során szarvas-isten kaparta föl a földet.
A japán sintó vallásban a szarvas az istenek hátas állata, és gyakran szerepel azok szimbólumaival együtt a szentélyek tekercsképein.
A görögök hittek abban, hogy az istenek állatok képében is megmutatkozhatnak. A vadászat, a vadak, és a természet védője Artemisz istennő szarvas képében jelent meg. A finn Kalevala mondáiban az Alvilág Királynőjének legkedvesebb állata, a szarvas csalja halálba a hőst.

szarvas_07Közép-Amerikában a szarvashoz hasonló agancsos állatok a kalendárium húsz napjele közül a hetediket képviselték. Az e jelben születettekről azt tartották, hogy az erdei vadakhoz hasonlóan járják majd a természet világát, messzire elvágyódnak és megvetik az állandó lakóhelyet.
Egy szibériai mítoszban a Napot minden este egy jávorszarvas ejti foglyul. A szarvas a Napot agancsán viszi el, és ezzel sötétség köszönt a Földre. Éjszaka egy hős visszaszerzi, és reggelre visszahozza a Napot.
A jászok szent állatai között szerepel az egyik óriástermetű szarvas faj, amely a mai dámszarvashoz hasonlított és lapátos szarvai voltak, színe fekete, fehér foltokkal tarkítva.

szarvas_08Számos legenda szól szarvast üldöző vadászról vagy királyról, aki a sűrű erdőbe követi a szarvast, míg el veszti a vissza vezető utat, majd új kalandokat él át. Például Artúr király és a Kerekasztal lovagjai legendában Sir Gawain követ egy fehér ünőt, és rengeteg kalandba keveredik.
A perzsáknál a Szarvasűző Herceg felesége a törzs ősanyja. Japán monda szerint a szarvas üldözése közben összevesztek a testvérek. Egyik testvér nyugat felé látta eltűnni a szarvast, és ebbe az irányba indul azt megkeresni, míg a másik kelet felé követi a nyomot, és így lelt rá a japán szigetekre.
A lappok szarvas-mondájában az Égi-Jávorszarvas a Cassiopeia, a Perseus és az Auriga csillagképekből áll össze. Ennek agancsa, a W – azaz hullámvonal – alak, „víz” szimbólum s ez magyarázza a szkíta szarvasok fejdíszének kacskaringós, hullámtarajhoz hasonló alakját. A szent folyóra és a vízből születő hősökre utaló keleti állatábrázolásokban találkozhatunk kacskaringóval. (Talán a Mikulás égi szarvas-szánja, a téli napforduló, és az Égi-Jávorszarvas között kapcsolat van.) A lappok agancsos ünő alakja talán a rénszarvasra utal, lévén az egyetlen szarvasfajta, amelyiknek a nősténye is szarvat visel.
A ’Szarvastörés’, ’Szarvas-forrás’ feltörő vizek különös mágikus erővel bírnak, nevüket onnan kapták, hogy a belőlük ivó ember szarvassá tudott változni.

Amulettként is viselhető

szarvas_09Kelta csodaszarvas

Megújulás, dinamizmus, változás
Az agancs a természet körforgását, a megújulását és a termékenységet szimbolizálja, mert a szarvas minden évben új agancsot növeszt, és minél pompásabb az agancsa, annál nagyobb az esélye az utódnemzésre. Úgy tartották, ezek az állatok a tündérek teremtényei, és képesek megmutatni a világok közötti utakat. Segít rátalálnunk életutunkra, hogy az életfeladatunk megélhessük, amiért leszülettünk. A Szarvas gyors, dinamikus élőlény, ezzel segít nekünk a változásban, változtatásban (költözésben, munkahelyváltásban), hogy meg tudjunk szabadulni azoktól a dolgoktól és tulajdonságainktól, amelyek hátráltatnak minket az életünkben, és így minél hamarabb újjászülethessünk, egyre szebb és nagyobb agancskoronával. Vagyis testünk, lelkünk, szellemünk egyre tisztábbá és magasabb rezgésűvé válik majd, ha dolgozunk magunkon.

szarvas_10  szarvas_11Szkíta csodaszarvas medál

Elhullajtott és ismét kinövesztett agancsa révén a szarvas egyetemes jelképe népünknek s a természet, olyan istenségtől való eredetének jelképe, mely az örök születés-fejlődés-elmúlás-megtartás erejével irányítja a világot. Népünk az ősi hitvilágát és világmodelljét a természet harmonikus ritmusában látja és éli meg.
A magyar napisten szimbóluma. A turáni teremtésmítosz csodaszarvasa – Isten személytelen teremtő energiájának atyai megfelelője, első és legfontosabb teremtménye, a magyar nép ősatya. ). Az Aranyszarvasról olvashatsz még egy régebbi cikkünkben is melynek címe: A legjelentősebb ősi magyar szimbólumaink.

forrás:
Titkos Tudás tárháza
Állatmitológia – mitikus állatok