Széthi_01Az eretnek fáraónak bélyegzett Ehnaton uralkodása után egy igen zűrzavaros időszak következett Egyiptom életében. A birodalom mind gazdaságilag, mind politikailag, mind pedig szellemileg összeomlott. Ehnaton halála után Aton kultuszát teljesen eltörölték, és igyekeztek minél előbb visszaállítani a „rendet” az országban. Fővárosát romba döntötték, az udvar visszaköltözött Thébába. Fiát, Tutankhaton-t az Amon papság avatta fáraóvá, ekkor vette fel a Tutankhamon nevet. Ezzel biztosították, hogy a fáraó intézménye, mint olyan, újra az Amon hit mellett teszi le a voksát. A gyermekfáraó korai halála után egy rövid ideig nagybátyja, Ay vette át a trónt, majd őt követte Horemheb, a katona (Ehnaton hadseregének magas rangú tisztje volt), aki kísérletet tett Egyiptom fényének visszaállítására, de végül is sohasem sikerült lemosnia magáról az amarnai szégyenfoltot. Ő volt a XVIII. dinasztia utolsó királya.

I.e. 1293 körül a bölcsek tanácsa úgy határozott, hogy egy idős vezírt emel a hatalomba, Paramesszét (Paramszeszt), aki hűségesen szolgálta a királyt. És aki egyébként Horemheb katonatársa volt Ehnaton regnálása alatt. Uralkodása rövid volt (i.e. 1293 – i.e. 1291), de megadatott neki a dicsőség, hogy egy ragyogó dinasztia alapítójává vált, az elsővé a Ramszeszek közt.

Ugyanakkor utóda és fia, aki már érett ember volt, nem a Ramszesz, hanem a Széthi nevet vette fel. Széthét, a félelmetes istenét, Ozírisz gyilkosáét! Megdöbbentő döntés. Mégis hogyan léphet fel egy fáraó a veszedelmes istenség földi megtestesüléseként?
A Ramszeszek friss levegőt hoztak a bágyadt egyiptomi udvarba. Már Horemheb sem imádta igazán Amon-t, az új királyok pedig még ennél is kevésbé kötődtek hozzá. Saját, helyi isteneiket tisztelték, és az egymást váltó nemzedékek nevei elárulják, hogy a hélipoliszi Ré és az avariszi Széth előtt mutattak be áldozatot.

Széthi_02I.Széthi kivételes jellem volt, erős, határozott, becsületes ember. 15 éves uralkodása során hatékonyan használta fel Széth isten erejét; nem a pusztításra, hanem olyan királyság felépítésére, amely egyszerre volt szellemi és világi, s amely az egyiptomi civilizáció egyik legfényesebb korszaka.

Széth nem egyértelműen negatív megítélésű figura (erről a Széth, a szükséges rossz c. cikkemben már írtam), ez a nyugtalanító tekintetű isten ugyanis rendelkezik azzal az erővel, amellyel le lehet győzni a napbárka előrehaladását akadályozó Apóphiszt. És Széthi is ilyenné akart válni: olyan fáraóvá, aki eredményesen harcol a káosz és a sötétség ellen. És „aki az istenek rendje szerint cselekszik, az semmi dologban nem vall szégyent”.

Széthi_03I.Ramszesz tele volt nagyratörő tervekkel, de sajnos korai halála miatt nem tudta beteljesíteni az álmait. Fia elszánta magát, hogy apja nyomdokaiba lép, és visszaállítja Egyiptom nagyságát. Széthi első lépése az volt, hogy hadjáratba kezdett a beduinokkal, akik a Sínai-félsziget feletti bizonytalan egyiptomi uralmat fenyegették. Néhány év alatt sikerült megerősítenie Egyiptom hatalmát a stratégiai szempontból fontos keleti területeken. Eljutott egészen Damaszkuszig, és megszerezte a kulcsfontosságú kikötőket, ezzel Egyiptom újra hozzájutott a mohón áhított fához, ami akkoriban Egyiptom legfontosabb „importcikke” volt.

Széthi tehát bizonyított: győzelmei az egyiptomiak felé igazolták, hogy ő a „maat” helyreállítója, az ellenséget pedig óvatosságra intették.

Alighogy visszaszerezte a keleti területek feletti uralmat, nyugat felől újabb ellenfél tört be Egyiptom földjére. A Nílus torkolatának békéje és virágzása a líbiaiak nem kívánt érdeklődésének középpontjába került. Mivel Széthi a keleti eseményekkel foglalkozott, fia, az ekkor még tizenéves Ramszesz (a későbbi Nagy Ramszesz) herceg lehetőséget kapott, hogy életében először megtapasztalja, milyen egy dicsőséges csata.

Széthi_04A birodalom déli része lényegében békében élt. Ám Széthi uralkodásának 13. évében a núbiaiak szálltak szembe északi szomszédjukkal. A fáraó válasza gyors volt és határozott. Amikor a megrettent lázadók meglátták a Ramszesz herceg vezette egyiptomi hadsereget, eldobták fegyvereiket és elmenekültek anélkül, hogy felvették volna a harcot.

Az egyetlen hadsereg, amely ellen nem kezdett háborúba, a hettita sereg volt. Széthi tudta, hogy a hettiták akkora emberelőnnyel bírtak, hogy sohasem lenne képes legyőzni őket. Így – jó taktikusként – inkább aláírt velük egy békeszerződést, melynek értelmében a két nagyhatalom egyenlő mértékben osztozott a keleti területen.

Horemheb Egyiptom belső, Széthi pedig a birodalom külső hatalmát állította helyre, így hamar kilábaltak az Amarna-kort követő válságból. A külhoni országok sarcai és a birodalmon belüli adók megtöltötték a királyi kincstárat, így Széthi belefoghatott nagyszabású építkezési terveinek megvalósításába. Bőkezű adománnyal látta el mind a hélipoliszi Ré-, mind pedig a memphiszi Ptah-templomot, a luxori templom pedig egy pülonnal, meg egy szobrokkal díszített óriási előudvarral lett gazdagabb. Néhány éven belül több csodálatos épületet is emelt – ezek nagy része még ma is áll – azzal a világos céllal, hogy megvalósítsa azt, ami „ah” (fénylő és hasznos), és fenntartsa a REND jelenlétét a földön.

Saját maga járta végig az egyiptomi bányákat, s mutatta meg a kőfaragóknak a legjobb köveket, melyekből később az obeliszkek, az oszlopok, a szobrok és sztélék készültek. Egy legenda szerint, egy alkalommal a keleti sivatag száraz homokján még csodát is művelt: radiesztéziás képességét latba vetve rábukkant az expedíció szakemberei és katonái számára nélkülözhetetlen forrásra. A király így bizonyította, hogy képes kapcsolatba lépni Nun-nal, az erő óceánjával, amelyből az élet valamennyi formája ered.

Széthi_05Első nagy műve az abüdoszi templom volt, mely a „netjer” (Isten, isteni) hieroglif jel formáját követi. Az egyenlőtlen oldalhosszúságú templomot a hetes szám határozza meg: hét bejárat, hét templomhajó, és hét istenségnek szentelt hét szentély.

Abüdosz az egyik legrégebbi szent város volt Egyiptomban, Ozírisz és Széth történetének színhelye. A legenda szerint itt temették el Ozírisz fejét, s ennek emlékére áll a főtemplom mögött található titokzatos Ozireion.

Ez a templom sok szempontból más, mint Egyiptom többi temploma, s hogy miért, arról egy korábbi cikkemben (Az emberiség történelmének titkai) már írtam.

Széthi_06Az építmény már önmagában elég lett volna ahhoz, hogy halhatatlanná tegye Széthi nevét, ám a király egy második nagyszabású munkához is hozzáfogott, mégpedig Karnakban. Elődeihez hasonlóan ő is Amon templomát kívánta gazdagítani. Nem érte be kevéssel: ő építtette azt a végtelennek tűnő – 134 oszlopból álló- hüposztil csarnokot, amely ma is döbbenettel és ámulattal tölti el az idelátogatókat. Itt uralkodik Atum, a teremtő elv, Amon a teremtőerő és Ré, az isteni fény.

A csarnokot finom domborművekkel díszítették: a belső térben a templomi rituálék: a koronázási szertartás, a templom alapítása és felszentelése, valamit az ünnepi bárka felvonulását felelevenítő képek láthatóak, kívül pedig a hős Széthi vezette véres csaták jelenetei.
Théba nyugati partján csodálatos, „évmilliókra szóló templomot” építtetett, mely a „Széthi ragyogó lény Amon lakhelyén” nevet viseli. Bár hivatalosan ez Széthi halotti temploma, itt nem az elhunyt király emlékét tisztelik, hanem Ozíriszként való feltámadását hirdetik meg rituálisan, nap nap után. Ezáltal születik újjá maga a királyi hatalom is, a teremtőerő közvetítése révén, mely fáraóról fáraóra száll, úgy, hogy valamennyien egyetlen királyi személyt alkotnak túl az időn és a dinasztiákon.

Széthi_07S ez a nagy építő még egy utolsó csodát is létrehozott: örök nyughelyét, amelyet a Királyok Völgyének legszebb sírjaként emlegetnek. 1817-ben fedezte fel Giovanni Battista Belzoni. Ez egyszersmind a leghosszabb sír is (több, mint 136 méter), melyet mind a mai napig nem tudtak teljesen feltárni. Persze nem csak a folyamatos „régészeti” munkálatok miatt nem nyitják meg a nagyközönség előtt a sírt…. A páratlan szépségű falakon tudniillik, olyan történetek olvashatóak, melyek egyszerűen nem illenek bele a történelemről alkotott mai képünkbe….

Itt találjuk a Nap-litániát, mely felsorolja Ré hetvenöt nevét és formáját. Ezután következik az Amduat, a „Rejtett Kamra Könyve”, melynek formulái megnyitják a kutakat, amelyen át a királyi lélek belemerülhet a Nun-nak, az ősi erők óceánjának, az új Nap „öntőformájának” vizébe. A király ezután az Ajtók Könyvének segítségével sértetlenül kel át a föld alatti világon, és eljut Ozírisz törvényszéke elé, amely „igaz szavúnak” ismeri el őt. És végül itt olvasható az „Égi Tehén Könyve”, mely feleleveníti az istenekkel szembeszálló és a Fényt eláruló emberiség történetét.

Széthi_08A sír egy „Arany Lakhelyet” is magában foglal. Ezen a helyen megy végbe a Ré és Ozírisz közötti alkímiai egyesülés, akikkel a fáraó is eggyé válik. A mennyezeten csillagok, csillagképek és bolygók fogadják „azt, aki sértetlenül ébred”, a feltámadt fáraót, aki megvilágítja az igazak útját, s aki immáron az égbolton él tovább. Innen még egy díszítetlen folyosó vezet tovább a szikla mélyére, a látható világon túlra. Kicsit emlékeztet ez a hely a Nagy Piramis föld alatti kamrájára, ahol a Lelkek Kútja található.

Széthi_09I.Széthi kevesebb, mint 15 év alatt létrehozott műve meghaladja fiáét, II.Ramszeszét, akit uralkodásának kilencedik évében emelt maga mellé a trónra.

Ezt a jelentőségteljes pillanatot a hálás (és saját hatalmát igazolni kívánó) Ramszesz később így örökítette meg az abüdoszi templom falán:

„Akkor atyám megjelent alattvalói előtt, míg én csecsemőként a karján ültem, és a következő szavakat szólta rólam: „Koronázzátok meg, akár egy királyt. Hadd lássam sikerét még éltem idején…” “

Ramszesz hosszú uralkodása homályba borította apjának géniuszát. Különös módon az egyiptológusok sem nagyon érdeklődnek Széthi iránt, emlékét kevéssé ismerik, és annál kevésbé méltatják.

„Kétségtelen, hogy nem tudjuk még kellő mértékben felfogni e sugárzó tekintetű alkimista üzenetét, aki képes volt átadni az átváltozás misztériumait anélkül, hogy elárulta volna őket.” /Christian Jacq/

Christian Jacq nyomán