… avagy miért unatkoztunk a legtöbb órán?

iskola_04Az ok nagyon egyszerű: nem tanította meg a lényeget, azaz nem készített fel a valódi életre.

Álljon itt erre két nagyon egyszerű példa:

Kötelező tantárgyként 5 évig tanultam kémiát. A tanárnőnk egy kémia zseni volt, egészen egy ominózus napig. Ebédszünet után voltunk, s néhány emberen a pörkölt szaft maradványai díszelegtek, így az óra elején megkérdeztük a tanárnőtől, milyen kémiai módszereket ismer a foltok eltüntetésére. Rövid gondolkodás után 2 különböző márkájú mosóport ajánlott. Döbbenten ültünk. Azt hittük, lemegyünk a laborba, ahol a tanárnő az általa istenített periódusos rendszerből kiválaszt néhány elemet és készít nekünk egy csoda elegyet. Ám nem így történt. Sőt, a tanárnő észre sem vette önmagát. Pedig ennél nagyobb tükröt nem állíthattunk volna neki, hogy nézzen bele. Azt sem akarta észrevenni, hogy az egész osztály viselkedése megváltozott az irányába, és ő csak folytatta a tanításunkat a saját szent meggyőződése szerint egészen év végéig.

iskola_02Földrajz órákon tanultunk a Naprendszerünkben található bolygókról, köztük a Holdról is. A tanárnő nagyon jól elmagyarázta a Hold mérhetetlenül nagy hatását a vízre és az ár-apály jelenségre. Majd biológia órán megtanította, hogy az emberi test 80 %-a vízből épül fel. Természetesen 1-2 gondolkodó osztálytársammal itt is tettünk fel kérdéseket, s köztük is a legfontosabbat: ha a Hold a Földön található összes vízre óriási hatással bír, és a mi testünk nagy része is vízből épül fel, akkor hogyan hat ránk, emberekre a Hold? Szerinte sehogyan, amit egy nagyon bonyolult és számunkra érthetetlen folyamattal írt le.

iskola_0520 év elteltével szinte semmire nem emlékszem a tanultakból. A tananyagokat több-kevesebb sikerrel bemagoltuk a dolgozatírásokhoz, és itt véget is ért legtöbbünk érdeklődése adott témához. Majd felnőttként, az élet sokadik pofonjának a hatására el kezdtem gondolkozni. 30 évesen már 8 féle allergiám volt. Újra kémiát és biológiát tanultam, mert elegem lett abból, hogy naponta többször véresre vakartam a kezeimet és a könyökömet, vagyont költöttem méreg drága antiallergén krémekre, izzadás gátló dezodorokra és egyebekre. Visszanyúltam olyan ősi receptekhez, amelyeket ősidők óta használ az ember és mindig is megtalálhatóak voltak a természetben. 38 éves koromra végleg eltűntek az allergiáim. Viszont nagyon fontos megemlítenem azt is, csak a fizikai tünetek enyhítésével nem értem volna el ezt a célomat.

Szellemi és lelki fejlődés vagy más néven önismeret nélkül csak felületi kezelés van!

iskola_01Mi ebből számomra a tanulság? Ha az ember nem tanul meg összefüggésekben gondolkodni, akkor
~ nem tud megtanulni, tanulni,
~ nem tudja átültetni a mindennapi életbe a tanultakat, hogy megtapasztaljon, már pedig ez a megértés egyik kulcsa!
~ nem fogja érteni az ok-okozati törvényt, azaz a karma törvényét,
~ nem fog tudni rendszerben gondolkozni,
~ nem ismeri meg a saját fizikai testének a működését. Így nem is tudja erősíteni, egészségesebbé tenni, esetleg kitolni a határait…
~ irányíthatóvá és befolyásolhatóvá válik
~ nem fog feltenni elgondolkodtató kérdéseket, hanem végre hajtja azt, amit mondanak neki

A jelenlegi oktatási rendszeren nem tudunk változtatni, viszont a saját jelenünkön és jövőnkön igen! Meg kell osztanunk egymással tapasztalatainkat, a megtapasztalásainkat, a megértéseinket, a sikereinket, és igenis azt is, ha valami nem sikerül! Hiszen mindig van valaki, aki már túl van bizonyos dolgokon vagy csak egyszerűen ő kívülről látja a körülöttünk zajló eseményeket és érzelemmentesen tud nekünk tanácsot adni. A tudást áramoltatnunk kell, ha segíteni akarunk egymásnak és segíteni akarunk önmagunkon!