kelta_01Ha az ősi tudást birtokló kultúrákról beszélünk, feltétlenül meg kell, hogy említsük a keltákat. Mit tudunk erről a szintén ősi eredetű népről? Kik voltak, honnan jöttek, és mit képviseltek ők, illetve papjaik abban az időben, amikor kultúrájuk virágkorát élte e földön?
Szűkebb értelemben véve, a kelták egy Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt. Igen ősi eredetükről ők maguk a Hódítások Könyvében írnak. A Hódítások Könyve hat honfoglalást beszél el a kelták életéből, amit megfeleltethetünk az Atlantisz pusztulásától eddig eltelt hat világkorszaknak, pontosabban két-két világkorszak közötti korszakváltásnak.

Az atlantiszi eredetű kelta nép őseinek vándorlása már az óhaza pusztulása előtt megkezdődött. A történet szerint nem bárkákon érkeztek, ami megerősíti azt a feltételezést, miszerint Atlantisz még összeköttetésben állt a szigetekkel.

kelta_02Az első betelepülőről, aki még atlantiszi volt, sok történet maradt fenn. Fiontainn nevének jelentése Tudás, ami elárulja varázstudományát. (Az ír fin szó egyébként fehéret, szőkét vagy csillogót jelent, ami a különbözőséget, a mágikus erőt is jelöli.) Róla úgy tesz említést a Hódítások Könyve, hogy csillogó bőre volt, fénylő megjelenésű, magas, szőke hajú alak volt, aki Atlantiszról érkezett (a fénylő megjelenés az atlantisziak fél-anyagi testére utal).
A második nép az égből érkezett tüzes korongokkal.
A harmadik nép a Nemed, kiknek neve a Nemeton, vagyis szent ember, szent hely szóból származik, ami az isteni világgal való szoros kapcsolatra utal. Sokan voltak, és rengeteg hajóval indultak el a Földközi tenger felől, miután egy nagy torony tetejéből megpillantották Írország földjét, és alkalmasnak találták arra, hogy új hazájuk legyen. Útközben sokan elsodródtak közülük és csak egy hajó érkezett meg a szigetre, harminc évvel a Partholónok után. Ők voltak az elsők, akik neveket adtak a dolgoknak, és megteremtették ezáltal az életet, azaz befejezték a Teremtést.
A többiek pedig már ezek keveredéséből születtek.

kelta_03Az ókori kelták mindenhol hasonló módon éltek, róluk számos görög és római forrás maradt ránk. Ephórosz, a Kr. e. 4 században élő görög krónikás, a szkítákkal, a perzsákkal és a líbiaiakkal együtt a világ legnagyobb népei közé sorolja a keltákat. Ők népesítették be Európát a Brit-szigetektől az Al- Dunáig és még azon is túl. Miután a rómaiak megpróbálták letelepedésüket Észak-Itáliába megakadályozni, szétverték az ellenséges légiókat, és még Rómát is lerohanták, “kifosztották” és elfoglalták.
Jellemző a keltákra, hogy különböző törzseik sohasem fejlesztettek ki egy összetett, közös államformát, mégis tökéletesen együtt tudtak működni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy virágkorukban majdnem egész Európát, és Kis-Ázsiáig hatalmas területeket uraltak. Sokkal inkább azért nem volt szilárd kapcsolat közöttük, mert a kelták minden más államformával szemben a szabad törzsszövetséget részesítették előnyben. A történészek nyilvánvalóan nehezen birkóznak meg azzal a ténnyel, hogy egy ilyen öntudatos, és nagyon elterjedt nép önszántából lemondott erről a nagyhatalomhoz hasonló státuszról, de ennek titka épp abban a tudásban rejlik, amelyet birtokoltak. A kelták jellegzetessége volt az is, hogy a győztes hódító hadjáratokat követően gyorsan megértették egymást a helyi népekkel, vallásukat és kultúrájukat pedig beolvasztották. Vagyis, mai szemmel nézve a keltákat tekinthetjük az első világpolgároknak.

kelta_04A kelta törzsek történelmi sikerét bizonyosan arra lehet visszavezetni, hogy a druidák hamar megtanították velük, hogy nem csupán hatalom és gazdagság létezik. Ők voltak az első „decentralisták”; csak a túléléshez szükséges dolgokat szervezték meg – és egyébként egyszerűen tudtak örülni az életnek.
A kelta népen belül egy külön magot, tulajdonképpen egy papi kasztot, alkottak a druidák, a kelta hagyományok, és a tudás őrzői. Ők voltak azok, akik egyedül csak a hivatásuknak szentelték életüket – mentesültek minden adózástól és hadi kötelezettségtől. Hatalmas tiszteletben álltak, és nem meglepő, hogy előkelőbbnél előkelőbb ifjak versenyeztek azért, hogy felvételt nyerhessenek közéjük.

A kelta druwides szó jelentése „tölgy-tudó”. A latin több mint valószínű, hogy a druides szavát ebből kölcsönözte; az óír druí szó annyit tesz varázsló, a walesi dryw szó pedig azt jelenti, látó. A druidák Életfája a tölgy volt.

kelta_05Hittek a természet mindent egyesítő erejében, a lélek halhatatlanságában, egy feljebbvaló egységben. Ők is az atlantiszi tudás őrzői, és a napvallás gyakorlói voltak. Zárt közösséget alkottak. Öröklődő kasztjukba csak az tartozhatott, akinek már a nagyapja is druida volt, de iskoláikban a nemesek gyermekeit is tanították. Ismerték a szent történeteket, de feladataik közé tartozott a mágia, a rítusok és a természetvallás gyakorlása, a törvényhozás és a fiatalok tanítása, nevelése is. Közülük a „filik” voltak a legvilágiabbak, ők járták a falvakat, tanítottak, egyben harcosok is voltak, és a király tanácsadói is. Abban az időben nem a király hozta a törvényeket, a király csak a törvények őrzője volt. A kelták, druidák korában a király nem más volt, mint a kelta nép képviselője, akit megválasztottak a törzsek és semmivel nem volt kiváltságosabb helyzetben, mint más jómódú ember. A nép maga fölé emelte a druidákat és kérte, hogy vezesse őket.

kelta_06A druidák nemcsak a költészetben, a történelemben és a gyógyításban jeleskedtek. Ismerték és használták a gyógynövények erejét, vezették az áldozati szertartásokat, jósoltak a csillagokból, a madarak röptéből, az álmokból, a számokból és az égi jelekből. Ha harcra került a sor, varázslataikkal segítették a keltákat.
Roppant befolyásosak voltak a politikában is. Az állam és a polgár között felmerülő peres kérdésekben az ő szavuk döntött, s ők ítélték el a bűnösöket is, emellett ők ítélkeztek az örökségi és határperek felett. A druidák közössége mindig az Igazság Erényére épült. Akik ebbe a közösségbe tartoznak – a druidák közösségébe -, azok már ősidők óta a Felsőbb Bíróság bírái voltak. Régebben az volt a szokás közöttük, hogy a király nevében járták az országot, s területi bíróként működtek abban az esetben, amikor a Felsőbb Bíróság bevonására nem volt szükség. Ha a kiszabott büntetést a bűnös nem volt hajlandó elvégezni, akkor kiközösítették. Őket, más néven a számkivetetteket mindenki kerülte, nem védték őket a törvények és nem vehettek részt az áldozatbemutatásokon sem. A druidák minden évben egy meghatározott időben nagy törvényszéket ültek – ez volt a legfőbb fellebbezési hatóság.

De miért tudunk olyan keveset erről a nagy népről, miért találgatunk annyit életükkel és hitükkel kapcsolatban? Nos azért, mert a druidák egész egyszerűen elvetették, hogy parancsolataikat, törvényeiket, vagy rítusaikat feljegyezzék. Aki druidának állt, annak igen erős fogadalmat kellett tennie arról, hogy a titkos tudományokból, kísérletekből semmit nem árul el a nép előtt. Házasodniuk ugyan szabad volt, viszont életük a házasság után is zárkózott maradt. A tanulásuk rengeteg időt vett igénybe, sokszor húsz évbe is beletelt, mire elsajátítottak minden szokást és hagyományt, s képzett pappá váltak. A hosszú évek alatt megszerzett tudásba sok minden beletartozott, minden irányban új ismereteket szereztek és fejlesztettek tökéletesre. Csillagvizsgálás, orvoslás, hittan, bölcselet és állattudomány. Az anyagot sokszor versekbe foglalták és így vésték az emlékezetükbe – hiszen leírniuk semmit nem volt szabad, így elzárhatták a titkokat az avatatlanok elől.

kelta_07A legmagasabb rangú druidák 20 évig tanultak, és 9 fokozatot sajátíthattak el. Szövetségük élén a druida főpap állt. Évente egyszer az összes mágus összegyűlt a fő nemetonban (megszentelt hely), ahol kicserélték tapasztalataikat és tanították egymást.
A magas rangú varázslók hatalma kiterjedt a vizek irányítására, az alakváltásra és a levitációra is. Úgy, ahogyan magukat képesek voltak levitáltatni, úgy nagyobb köveket, tárgyakat is képesek voltak a levegőbe emelni. A legendák szerint Merlin is ezzel a módszerrel emelte Stonehenge óriási köveit.

kelta_12A druidák is az öt őselemmel (úgymint: föld, víz, levegő, tűz és a fa) dolgoztak. Valójában az ötödik elem, amely egyesíti magában a megelőző négy őselemet, az éter, de a druidák azért a fát tartották éteri elemnek, mert a fa a földből nő ki, vizet szív magához, szüksége van levegőre, de oxigént bocsát ki magából a levelein keresztül. Amikor a fa az éltető energiát kibocsátja magából a levelein keresztül az az éteri energia. Alapvetően természeti nép voltak, ennek megfelelően, pontosan ismerték a természet ritmusát, az élet körforgását, ismerték a bolygók, csillagok mozgását és rájöttek, hogy a dolgok ritmikusan működnek.
Úgy tartották, hogy minden élet forrása a Föld és a Nap. Az élet számukra mindenhol megtalálható volt, a Holdban, a csillagokban, a fákban, de még egészen az apró élőlényekben is, őzekben, farkasokban és bogarakban egyaránt.

Jövendőmondóik elsősorban nők voltak, ők rendelkeztek jövendőmondó képességekkel, hiszen a kelta közösségekben nem csak a férfiak, de a nők is komoly helyet kaptak. Nem tiltották meg nekik sem a házasságot és bizony sokan férjhez is mentek közülük, viszont voltak olyanok, akik bizonyos időre szüzességet fogadtak, vagy akár egész életükön át szüzek maradtak. Akik egész életükre letették a fogadalmat, azok a Bretagne legnyugatibb hegyfokánál lévő, szemközti kis szigeten, a Sena-án éltek.
A nyugodt és csendes éjszakákon pedig túlvilágias, ünnepi énekükkel igencsak nagy félelmet keltettek az éppen arra közlekedő hajósokban (éppúgy, mint a szirének, a görög-római mitológiában).

kelta_08Ezek a nők a jövendölésen kívül még ráolvasással is foglalkoztak – erre azonban csak azok voltak képesek, akik érintkezni tudtak az isteneikkel. Tény, hogy a kelták igen sokat adtak az ilyen jövendőmondók véleményére – bizony nem kezdtek bele addig semmibe, amíg egy jóst meg nem kérdeztek. A jövendőmondók álmok magyarázataiból, az állatok beleiből, a haldoklók rángatózásából és a csillagok állásából is képesek voltak utat nyitni a jövőben elkövetkezendő történések felé.

Minden ember vágyik az általános érvényű értékekre, ezért minden kultúra készít magának legalább egy naptárat, amely az embernek hivatott segítséget nyújtani az eligazodásban. A kelta (druida) fakör éves naptára így közvetlen életterünkhöz igazodik – azaz a természethez. A Nap és a Hold, a nappal és az éjszaka váltakozása, a növények évszakonkénti ciklikus átváltozása: ezek azok a paraméterek, melyek „természetes ritmuson” alapulnak.

A kelták számára a természetnek ez a ritmusa többet jelentett, mint egy puszta naptár. A növények a természet egészéhez viszonyított tulajdonságaiból és viselkedéséből vezették le teljes rendszerüket: a fakört. Ebben egy fa nem csupán egy bizonyos időszakot képvisel, hanem más jelentéseket is tulajdonítanak neki – olyan jelentéseket, melyek arra az emberre vonatkozóan fontosak, aki annak a bizonyos fának az idejében született.

kelta_09A kelta Fakör:

Belső kör ( a napéjegyenlőségek és napfordulók dátumain alapszik) :
~ Tölgy 03.21.
~ Nyír 06.24.
~ Olajfa 09.23.
~ Bükk 12.22.

Külső kör:
~ Január: Jegenyefenyő 01.02-11., Szilfa 01.12-24. Ciprusfa 01.25-02.03.
~ Február: Nyárfa 02.04-08., Cédrus 02.09-18., Erdei fenyő 02.19-29.
~ Március: Fűz 03.01-10., Hárs 03.11-20., Mogyoró 03.22-31.
~ Április: Madárberkenye 04.01-10., Juhar 04.11-20. Diófa 04. 21-30.
~ Május: Nyárfa 05.01-14., Gesztenye 05.15-24., Kőris 05.25-06.03.
~ Június: Gyertyán 06. 04-13., Fügefa 06.14-23., Almafa 06.25.-07.04.
~ Július: Jegenyefenyő 07.05-14., Szilfa 07.15-25., Ciprusfa 07.26.-08.04.
~ Augusztus: Nyárfa 08.05-13., Cédrus 08.14-23. , Erdei fenyő 08.24-09.02
~ Szeptember: Fűzfa 09.03-12., Hárs 09.13-22., Mogyoró 09.24-10.03.
~ Október: Madárberkenye 10.04-13., Juhar 10.14-23., Diófa 10.24-11.11.
~ November: Tiszafa 11.03-11., Gesztenye 11.12-21., Kőris 11.22-12.01.
~ December: Gyertyán 12.02-11., Fügefa 12.12-21, Almafa 12.23-01.01.

kelta_10Bár sokan úgy tartják, ez az ősi vallás nem pusztult még el; napjainkban Angliában mintegy 1500-an vallják magukat druidának, de számuk évről évre nő. Emberek százai csatlakoznak a különféle druida rendekhez, melyek megpróbálják továbbörökíteni ezt a csodálatos vallást, megtartva ősi hagyományaikat. Nincsenek templomaik, a Stonehenge-hez hasonló kőépítményeknél gyűlnek össze időnként, elsősorban a napfordulók idején…