A következő napon ismét hosszú út állt előttünk: kora reggel buszokkal indultunk Abydos-ba. Ez a (valóban) poros városka északi irányban kb. 200 kilométerre fekszik Luxortól, de az utak sajnos itt sem jobbak, mint Egyiptomban bárhol, így ezt a 200 km-t 3 óra alatt tettük meg.

Ám mielőtt megérkeztünk volna Abydos-ba, utunk során érintettük Nag Hammadi-t, amelyről érdemes egy pár szót említeni.

egy_011945-ben ugyanis itt fedezték fel a ma Nag Hammadi Könyvtár néven ismert késő ókori gnosztikus iratokból álló lelet együttest. Ez a 13 ősi papirusz-kódex 52 szent iratot tartalmaz, olyan szövegeket, melyekről azt hitték, hogy teljes egészében megsemmisültek a korai kereszténység magát „ortodoxnak” nevező ágával szembeni harc során; szövegek, mint például Tamás Evangéliuma, Fülöp Evangéliuma, vagy az Igazság Evangéliuma. Ezekre hosszú időn keresztül, mint „elveszett Evangéliumok” hivatkoztak; ezek a meglévő testamentumok közül azok, melyeket ún. apokrif iratokként emlegetnek, és amelyekre az ortodox kereszténység fennállására nézve legveszélyesebb kihívásnak tekint; a félelmetes ellenfél, melyet az egyházatyák számos névvel becsmérelnek, amit mindenki csak elterjedten „gnoszticizmusnak” ismer. A Nag Hammadi szövegek felfedezése alapjaiban késztet minket mindannak az újragondolására és újraértékelésére, amit a gnoszticizmusról magáról és a korai kereszténység időszakáról tudunk.

egy_02Abydos a Nílus nyugati partján fekvő poros városka. Eredeti neve Abdzsu, és Egyiptom leghíresebb szent városa volt, a korai dinasztiák fáraóinak temetkezési helye. S hogy miért ide temetkeztek az uralkodók? A mítoszok szerint, miután Széth megölte fivérét, Ozíriszt, és testét feldarabolta, az istenkirály fejét itt temették el. Ennek állít egyébként emléket az itt található ősi templom, a titokzatos Ozireion is, de erről később…

Nos, tehát mivel Ozíriszt a földöntúli ítélet bírájaként tisztelték, a halandók az ő sírja közelében akartak nyugodni, vagy ha Egyiptomon belül valahol máshol választották is ki sírhelyeiket, haláluk előtt mindenképpen elzarándokoltak Abydos-ba, Ozírisz sírjához, hogy maguk és a családjuk nevében fogadalmi sztéléket állítsanak fel. Így Abdzsu Ozírisz kultuszhelye, és egyben egyik legmagasabb fokú beavatási központja volt, már az ősi időkben is.

Első utunk a II. Ramszesz apja, I. Széthi által építtetett templomhoz vezet. Az épület stílusa abszolút elüt az egyiptomi templomok építési stílusától, és érzetre is egészen más energiák lengik körül. Amit belül találunk, az is igen elgondolkoztató; mindenképpen arra sarkall, hogy esetleg újra kellene gondolnunk az emberiség történelmét. És, ugyebár, ez nem az egyetlen ilyen hely Egyiptomban… A „szakma”, az egyiptológusok szeretik ezeket a bizonyítékokat semmibe venni, még itt is, ahol pedig egyértelmű utalás van arra, hogy őseink bizony élő kapcsolatot tartottak fent az ide látogató idegenekkel.

egy_03Abydos temploma az egyik legfontosabb azok közül, amely a földönkívüliek technikai tudásáról szólnak. Itt szinte minden hieroglifa erről a földönkívüli kapcsolatról mesél. Rögtön az első terembe lépve találjuk, kb. 5 méter magasan, egy keresztgerendán azokat az ábrázolásokat, melyek nem ókori technikai vívmányok modelljeit ábrázolják. A képen egyértelműen kivehető egy helikopter, egy tank, és egy földönkívüli jármű formája.

Persze az egyiptológusok erre is adnak „magyarázatot”: az eredeti hieroglifeket kitörölték, majd azok helyére újakat véstek, ám az összemosódott a korábbi vésetekkel, ezek adták ki ezeket a formákat, melyet csak a mi fantasztikus képzelőerőnk láttat helikopternek, tanknak, stb. Én azt mondom, mindenki győződjön meg erről a saját szemével!

egy_04A templom külső területe a földönkívüliektől kapott eszközökről szól. A középső főként az eszközök használatáról, és az idegrendszer erősítéséről szóló információk találhatóak. A legbelső részen a templom feltárja a reinkarnáció tanát a beavatottaknak.

Csarnokai, falai, szentélyei és oszlopai könyvként mesélik el az egyiptomiak reinkarnációról szóló hitrendszerét. A benne található 7 szentély a tudat 7 szintjét jelképezi, melyet a lélek a tanulási folyamat alatt hivatott bejárni. Az első szentély a születés, a következő három a Teremtő három állapota (Atum-Ra, Ptah-Ra és Amun-Ra), az ötödik Ozírisz, a hatodik Ízisz, a hetedik pedig Hórusz energiáit ábrázolja. A hetedik teremben található az “ajtó”, melyen a lélek a csillagok felé távozhat az öröklét felé…

egy_05Erről a hitrendszerről már egy korábbi, „Az emberiség történelmének titkai…” c. cikkemben írtam.
Az igazi meglepetés azonban a főtemplom mögött található. Itt fekszik az Ozireion, egy, már csak ránézésre is igen ősi építmény, melyet kb. 20 méterrel I.Széthi temploma alatt találtak meg 1903-ban. Az egyiptológusok ezzel sem tudnak mit kezdeni, hiszen geológusok, a templomot betakaró föld rétegeinek vizsgálatából megállapították, hogy az épület több, mint 17.000 éves! A mintegy 100 tonnás kövekből álló falak nagyon hasonlóak a Szfinx mellett álló, ún. Völgytemplom falaihoz, az építészeti stílus (monolitikus) ugyanaz. Valószínűsíthető, hogy korábban itt tárolták azokat az információkat, melyek ma a Szfinx alatti csarnokokban találhatók. Ezek azok a bizonyos smaragdtáblák, illetve aranylemezek, melyek az idők kezdetéről származó tudást őrzik. Az Idők Kezdetének (Zep Tepi) azt a korszakot tartották az egyiptomiak, amikor az atlantisziak tudása megérkezett Egyiptomba, amikor ezzel a tudással megtermékenyítették az egyiptomi népet.

egy_06Itt, az egyik óriási kőtömbön látható az egyik legismertebb, az Univerzum, az élet keletkezését leíró, és a teremtés kódját tartalmazó ősi szimbólum, az Élet Virága. A világ számos pontján megtalálták már ezt a jelképet, a Közel-Kelettől kezdve, Japánon, Indián és Spanyolországon át egészen Kínáig, a legtöbb szent helyen fellelhető. Az itt, Abydos-ban található Élet Virágának sajátossága abban áll, hogy a világ egyik legkeményebb anyagába, vörös gránitba van nem bevésve, nem belekarcolva, hanem szinte lézerrel belesütve, hihetetlen precizitással, ismét egy olyan technológiával, amit ma még nem ismerünk.

egy_07Az Élet Virága energiájából töltődni fantasztikus élmény, olyan, amelynek hatásait az ember még hetekkel, sőt, akár hónapokkal később is érezheti. Olyan lenyomatot képez az ember aurájában, amely egyrészt emeli annak rezgését, másrészt erős harmonizáló hatása van: összehangol minket a saját lelkünkkel, elősegíti a holisztikus hármasság (test-lélek-szellem) harmonikus állapotát. Persze nem kell ilyen messzire utazni, hogy az Élet Virága jótékony hatásaiból merítsünk, itthon érdemes belőle ékszert készíttetni (medált, karkötőt) amely, ha magunkon viseljük, folyamatosan harmonizálja az auránkat, vagy vizet ezzel a szimbólummal felenergetizálni, és rendszeresen fogyasztani.

Az erős energiáktól és a nagy melegtől kissé bódultan igyekeztünk visszaszállni a buszokra, mert most következett zarándokutunk egyik legfontosabb állomása: Dendera.

egy_08Dendera (óegyiptomi nevén Iunet) városa félúton Abydos és Luxor között fekszik, szintén a Nílus nyugati partján, a sivatagban. Temploma, a gyönyörű, Hathor istennő tiszteletére emelt templom volt a misztériumiskolák egyeteme. Itt folyt ugyanis a legmagasabb szintű képzés. Csak azok a papok jöhettek ide tanulmányaik folytatására, akik a bátorság próbákon, az EGO leküzdés próbáin, a képességeik letesztelésén már átestek, és bizonyítottak. Azok a papok, akik itt végeztek, főpapi rangot vagy kinevezést kaptak. Amikor elhagyták ezt a templomot, akkor valamelyik egyiptomi templom, intézmény vezetőivé váltak.

egy_09Mint ahogyan az edfui templomról írva már említettem, ez volt annak társtemploma, ún. „női megfelelője” (dualitás!). Hathor istennő, aki Hórusz dajkája, egyben felesége is volt, a szépség, a termékenység, az anyaság, a vidámság, a zene, az örömök istennője, akit legtöbbször tehénfüllel ábrázoltak, fején szarvakkal, hiszen a történelem előtti időkben az Égi Tehén-ként tisztelték.

Hathor istennő Hórusz isten megfiatalodásában és újjászületésében játszik szerepet, mivel istennőként a mágiához kapcsolódik. A sorsot is Hathorhoz kötötték. A gyermek születésekor a „hét Hathor” jelenik meg az újszülöttnél és előre meghatározza a sorsát.

egy_10Ez az épület sem az eredeti helyén áll, ezt is többször átépítették, követve az általa befogott csillagkép égbolton történő vándorlását. A templom tehát csillagvizsgálóként is működött. Még a 2000-es évek elején is fel lehetett menni a tetejére (valamikor 2004-ben zárták le a feljárót), ahonnan annak idején a papok tanulmányozták a csillagokat és azok mozgását. Itt jegyezték föl azokat a dolgokat, mint napév, korszakok, ciklusok, milyen stációkon, milyen fejlődési szinteken megy végig a Föld bolygó és rajta az emberiség, mikor technikai, mikor lelki jellegű a fejlődés, melyik szint a katasztrófák korszaka, mikor vannak nagy változások a kontinenseken, milyen a különböző népcsoportokra gyakorolt hatásuk… Nagyon precízen, hihetetlen pontossággal kerültek ezek a dolgok feljegyzésre.
Másik, a csillagászattal kapcsolatos érdekes vonatkozása a templomnak, a híres denderai zodiákus, mely az egyik Ozírisz kápolna mennyezetén látható. Sajnos nem az eredetit csodálhatjuk meg itt, az a Louvre-ban található.

A zodiákus tulajdonképpen az emberi reinkarnációs folyamat lényegéről szól. Maga a kör egy 25.920 éves korszakot ábrázol és azon belül a 12 állatövi jegy egy-egy 2.160 éves ciklust jelöl. Az emberiség egy napévnyi, vagyis 25.920 évet kap a fejlődésre, ami alatt 2.160 évenként más-más csillagok, bolygó együttállások energiái hatnak rá. Minden ciklus alatt leszületünk, és minden ciklus alatt mást és mást tapasztalunk meg, más és más hatások érnek bennünket. Mire a körforgás véget ér, addigra kellene az emberiségnek egy olyan tudatszintre fejlődnie, amikor is tulajdonképpen megvilágosodik, rájön, hogy miért születik le, hogy része a nagy egésznek, képességei birtokába jut, megoldja, és ezáltal feloldja az életeken át felhalmozott karmáit, letisztul. És akkor már kiléphet az inkarnációs körforgásból. Nos, ez lenne mindannyiunk létének értelme és célja.
A templom tele van titkos termekkel és átjárókkal.

egy_11A falak sűrűn televésve hieroglifekkel, Egyiptom templomai közül itt a legszebbek a vésetek. Olyannyira, hogy ez az egyetlen hely Egyiptomban, ahol én képtelen vagyok csukott szemmel töltődni. Mindannyiszor lenyűgöznek a falak, a mennyezet, az oszlopok díszítései, a rengeteg hieroglif. Ám ezek a feliratok nemcsak történeteket mesélnek el, hanem tanítások is egyben, melyeket csak azok tudnak elolvasni, akik már rendelkeznek az ún. asztrállátás képességével. Az itt tanulók idejük nagy részét itt töltötték, tanulmányozták ezeket a hieroglifeket és csakis akkor kerülhettek beljebb a templomban, ha a külső termekben már minden tanítást elolvastak és a bennük rejlő tudást megfelelően el is sajátították. A falakon bolygóállásokról, csillagváltozásokról és különböző korszakok jóslatairól is lehet olvasni.

egy_13És, természetesen, itt is találkozhatunk hasonló, zavarba ejtő ábrázolással, mint szerte Egyiptomban. Egy föld alatti kamrában találjuk a híres villanykörte ábrázolást. A kamra alacsony, levegője fojtogató, szélessége mindössze 1,12, hosszúsága pedig 4,60 méter. A falakon emberi alakokat ismerhetünk föl buborékszerű képződmények mellett, amelyek tényleg valamilyen irdatlan méretű villanykörtére emlékeztetnek, hullámvonalakat rajzoló kígyókkal az égő belsejében. A kígyók hegyes végződései egy lótuszvirágba futnak, amelyet értelmezhetünk az égő foglalataként. Végül pedig valami kábelszerűség egy kis dobozkához vezet, amelyen Su, a levegőisten térdepel. S mindjárt mellette, az erő megnyilvánulásaként, kétkarú dzsed-oszlop áll, amely közvetlenül összekapcsolódik a kígyóval.

egy_14Ennek „prototípusát” a paleoasztronautika atjya, Erich von Däniken el is készíttette, és kiállította saját, „Mystery Park” nevű látogatóközpontjában.

A templomban, ahol ezt a relief-et találták, olyan rossz a levegő, hogy a hagyományos fáklyák, modern öngyújtók nem is működnek, ráadásul semmi nyoma sincs lerakódott koromnak. Akkor mégis hogyan világították meg ezt a kamrát, amikor ezt a domborművet készítették?

egy_15És íme, egy következő elgondolkodtató ábrázolás Denderából:

Felvetül a kérdés tehát, hogy vajon e titokzatos világról az eddig alkotott képünk kristálytiszta, vagy esetleg olyannyira kezdetleges, hogy még annyira sem tudtuk volna összerakni a képet, hogy ráeszméljünk, mi is volt a valódi eredete a “fáraók titokzatos fényének”?

Végigjártuk a templom szinte összes helységét, kamráját, és még a főpap hálóhelységében is töltődhettünk pár percet. Kicsit furcsa belegondolni, hogy az emberek szabadon járnak-kelnek itt, ahova annak idején kizárólag a nagyon komoly beavatott papok léphettek csak be.

egy_16A denderai templom-beli töltődésünknek egy kis plusz-t adott az, hogy éppen az őszi napéjegyenlőség idején jártunk itt. Az erre az időpontra eső bolygó együttállások olyan energiákat szabadítottak fel, melyek megtöbbszörözték az auráink által felvett energiák mennyiségét és minőségét. Köszönte és hála a Sorsnak, hogy ezen a napon épp itt lehettünk!

Denderából a kora esti órákban érkeztünk vissza Luxorba, hogy az utolsó esténket töltsük a hajón. A következő nap is hosszúnak ígérkezett, de én már izgatottan vártam, hiszen most következett az én szívemhez leginkább közel álló templom meglátogatása. De erről a következő nap „krónikája” szól majd.

folyt. köv.

<- Egyiptomban jártunk… – 4. rész