egy_01Zarándokutunk negyedik napjának reggelén hajónk kikötött Edfuban, mely városka félúton Asszuán és Luxor között, a Nílus nyugati partján fekszik. Egy nem túl korai kelés, és a hajón kellemes és kényelmes körülmények közt elfogyasztott finom reggeli után konflisokra szálltunk, hogy ellátogassunk a város egyetlen nevezetességéhez, a Hórusz-templomhoz.

A karnaki Amon templom után ez Egyiptom második legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt ilyen építménye. Hatalmas erő várakozik itt arra, hogy újra felébresszék.

egy_02Edfu eredeti neve: Dzseba, mely valami olyasmit jelent, hogy „Hórusz trónja”. A mitológia szerint ez volt a Hórusz és Széth között zajló háború egyik helyszíne. Ma látható formájában ez a templom is a ptolemaida korban épült, de – mint azt Egyiptom szinte mindegyik temploma esetében megszokhattuk – ezt is többször átépítették, újra tájolták, követve az építmény által befogott csillagképek mozgását. Erről a mozzanatról egyébként, fennmaradt egy leírás, mely így hangzik: “Megragadtam egy kis fakereket és a pálca (jogar) nyelét, együtt tartom a fonalat Szesattal (az istennővel), arcom követi a csillagok járását, szemem a zeniten nyugszik, homokórám mellett az időt jelző isten állt, kijelöltem a templom négy sarkát.”

egy_03A templomot Ízisz és Ozírisz gyermekének, Hórusznak a tiszteletére állították. Ő az, aki jelképezi mindazt, amivé az ember fizikai léte során válhat. Jelképezi azt a tudatszintet, ahova az ember, az emberiség, lelki és szellemi fejlődése végén eljuthat. A falakra vésett jelenetek is ezt a fejlődési folyamatot magyarázzák, valamint az embernek az ég erőihez fűződő kapcsolatát, a lélek és az anyag harcát, mely lehetővé teszi számunkra, hogy az ellentétek révén felismerjük és megtanuljuk az igazságot.

Ennek az épületnek a kialakítása is a dualitás jegyében történt: tökéletes szimmetria jellemzi azért, mert itt egyszerre van jelen, a női és a férfi minőség energiája, illetve a pozitív és a negatív energia egyaránt. A templom minden fala, oszlopa, az épület méretezése és kialakítása mind-mind tudatosan lett megtervezve, úgy, hogy bizonyos kozmikus erőket befogjon, melyek elősegítették az itt tanuló papok tökéletesedését.

egy_04 Az edfui templom „társtemploma”, női megfelelője a denderai Hathor templom. Hathor nemcsak Hórusz dajkája volt, hanem a felesége is. Neve, „Hut-Hor” azt jelenti: Hórusz háza; a ház az ég, ahol a sólyom alakban tisztelt Hórusz lakik. Az egyik legszebb egyiptomi ünnep, a „csodálatos újraegyesülés ünnepe” fűződik kettejük nevéhez. Évente kétszer, Hathor Denderából Edfuba utazott, azon célból, hogy férjét, Hóruszt meglátogassa. Hathor és Hórusz nászára Edfutól északra, Wetjeszet-Hórban (jelentése: „ahol Hóruszt magasztalják) került sor. Az edfui kozmogóniában ez a teremtés eredeti helye. A két isten itt zajló menyegzője állt az ünnep középpontjában, egyesülésük gyümölcse az új életet, és a termékenységet szimbolizálja. Az ünnep az Edfuba való megérkezéssel, majd negyven napos ünnepléssel és szertartásokkal folytatódott. A második nap reggelén Hathor és Hórusz jelképeit processzió keretében vitték fel a templom tetejére, ahol a ragyogó napsütésben „megérkeztek Ré színe elé”. Ezt az időt az emberek Edfuban és környékén féktelen jókedvvel ünnepelték.

egy_05Miután bejártuk a templom minden zeg-zugát, eljutottunk a belső szentélyig, ahol a Hórusz bárkát őrzik. Itt mindig megállunk egy-két percre és szembenézünk Hórusszal. Az élmény leírhatatlan, mindenkinek magának kell megtapasztalnia, milyen érzés, és hogy mi az, amit ez a „szembesülés” ad neki.
Jómagam minden alkalommal eltöltök néhány percet a templom bejáratánál álló, fekete gránitból kifaragott, kissé szigorú tekintetű Hórusz szobornál is. Ilyenkor magamban végzek egy kis számvetést, hogy mi az, amit megtettem a fejlődésem érdekében és mi az, amivel még eltökéltebben kell foglalkoznom a jövőben, hogy egy újabb látogatás alkalmával elmondhassam: legyőzve egóm határait, ezt is megtettem magamért.

Két órás töltődésünk befejeztével igyekeznünk kellett visszajutni a hajóra, mely meghatározott menetrendhez van kötve, hogy folytathassa útját felfelé a Níluson.

esna2006sluis1A délutánt egy kis pihenéssel töltöttük, legtöbben ismét naperővel töltődtünk a fedélzeten, beszélgettünk, csobbantunk a fedélzeten található medencében, vagy csak a napernyők alatt ülve néztük az elhaladó tájat, és élveztük a látványt.
A nílusi hajóutak egyik legnépszerűbb látványossága a „zsilipelés”. A hajónak át kell haladnia az esznai duzzasztógáton, amelynek zsilip kamrájában egyszerre csak egy hajó fér el. Régebben, amikor lényegesen több turista látogatott Egyiptomba és rengeteg hajó volt forgalomban a Níluson, előfordult, hogy ez a művelet órákat vett igénybe. Most  – sajnos – fél óra alatt átjutottunk.

egy_06Mialatt hajónk a zsilipnél várakozott, megemlékeztünk Khnumról, a kosfejű teremtő istenről, a „nagy fazekas”-ról, aki fazekaskorongján egyszerre formázta meg az emberek fizikai testét és „ka”-jukat.

egy_07Mivel ez a környék Khnum egyik kultuszhelye, az ő tiszteletére emeltek itt, Esznában egy templomot, mely sokak szerint az egyik legszebb a Ptolemaiosz korabeli templomok közül. Sajnos a templom nagy részét lehetetlen feltárni, tekintve, hogy ahhoz le kellene bontani a szorosan ráépült lakóházak jelentős részét.

egy_08Ragyogó napsütésben, és ennek megfelelően iszonyú forróságban folytattuk utunkat, míg el nem érkeztünk az egyiptomi zarándokutak egyik várva-várt állomásához, Luxorhoz. Késő délután kötöttünk ki; Ré már leereszkedett a horizont mögé, hogy megkezdje hosszú útját az éjjeli bárkán, amikor buszokra szálltunk és bementünk a városba. Ekkor már sokkal kellemesebb az idő, így nem szenvedtünk a nagy melegtől.
A mai Luxor és környéke volt az Újbirodalom fővárosa, a tündöklő Théba.

Óegyiptomi neve Uaszet, az uasz az uralkodói jogart jelöli. Mindkét, ma látogatható legjelentősebb temploma Amon isten kultuszát szolgálta: a nagy birodalmi templom a mai Karnak falu mellett, és a thébai istenhármasság: Amon, a felesége, Mut és gyermekük, Khonszu tiszteletére emelt luxori templom, melynek eredeti neve, Ipet-Reszut, ami annyit tesz, hogy a „déli Opet”, az elvonulás helye. Istene pedig Amenemope, vagyis az „Opet Amonja”. A templom maga a fáraó isteni KA-jának lakhelye volt. Az a hely, ahol a királyi hatalom Ámon segítségével évente megújult az Opet-ünnep keretén belül. Ezen az ünnepen, melyet Hatsepszut fáraónő uralkodása alatt rendeztek meg először, évről-évre megismétlődik a fáraó isteni fogantatása. A ceremónia során Ámon szobrát a szent bárkán Karnakból Luxorba viszik, ahol a belső szentélyben az isten rituálisan egyesül az uralkodó anyjával, aki így ismét életet ad a fáraó KA-jának. A király a szentélyben eggyé válik újjászületett KA-jával, és ereje megújul.

luxor-templeA töltődést mindig a templom bejáratától nem messze található ún. tisztítókamrákban kezdjük. Ezeket a papok is használták annak idején, amikor kimentek az emberek közé, majd visszatérve a templom szent területére, meg kellett tisztítsák magukat az óhatatlanul felvett negatív energiáktól.
Mi, az ezekben a kamrákban eltöltött néhány percben, egyben hangoljuk is az auráinkat, hogy minél jobban beépülhessenek a templomban felvett energiák.

Az oszlopok között sétálva találkozhatunk III.Amenhotep, Tuthankhamon és II.Ramszesz óriási szobraival, hiszen a korabeli legjelentősebb uralkodók közül szinte mindenki hozzátett valamit a templom építéséhez. A későbbi korok uralkodói pedig csak elvettek: a templom bejáratánál álló, eredetileg két obeliszk közül az egyik ma már a párizsi Concorde teret díszíti….

egy_09Arról, hogy milyen jellegű energiákból szoktunk itt töltődni, egy korábbi cikkemben már írtam, ám arról, amit Zolitól érdekességként itt hallottunk még nem.
Az épület oldalsó szárnyai egészen különleges, földönkívüli energiákat rejtenek. Ez a templom volt ugyanis az, ahol annak idején a papok az idelátogató földönkívülieket, a félisteneket fogadták; az ő szálláshelyük volt megtalálható azon a részen, ahol ma csak romokat látunk.

Bár az őrök folyamatosan szemmel tartanak minket, és nem értik, miért bóklászunk előszeretettel azon a részen, ami jelenleg feltárás alatt van (vagyis „nincs ott semmi érdekes”), mi ide is be szoktunk „szökni”, és eltöltünk néhány percet, mely szintén egy megfoghatatlan, leírhatatlan élményt ad az embernek.

karnaki_templom_803389_25756S, hogy mire tanít a Luxor templom-beli néhány órás töltődésünk, azt egy mondattal lehetne összefoglalni: „Gondolkozz a szíveddel, és érezz az eszeddel!”

Jó kérdéseket kell föltenni ahhoz, hogy jó válaszokat kapjunk. Az itteni energiák segítenek abban, hogy mindenki önmagában fel tudja tenni az életével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és segíti azt is, hogy később ezekre rámeditálva, ráhangolódva, megtaláljuk a megfelelő válaszokat is. És ez az az állapot, amikor az ember már a szívével tud gondolkozni és az eszével érezni. Ennek megtapasztalására törekszünk mindannyian!

Késő este hajtottuk fejünket álomra, ki is kellett pihennünk magunkat, mert másnap igen hosszú út állt előttünk. Kora reggel indultunk Abydos-ba, onnan pedig Denderába.

folyt.köv.

<- Egyiptomban jártunk… – 3.rész