Egyiptomi szimbólumok

Az egyiptomiak szimbólumokkal egészítették ki a fejlődési útjukat. Ezeket a szimbólumokat általában a félistenekhez kötötték, akik nem istenek voltak, mert Isten csak egy volt! A félistenek valahol félúton voltak a Teremtő és az ember között. Ők voltak az útmutatók, az iránymutatók, a tanítók, az élő példái annak, hogy a tökéletesedés állapota elérhető.

Az egyiptomiak hitték és tudták a szimbólumok jelentését és tudatosan használták őket amulettként és ékszerként. A legkorábbi időkben az amulettek felett papok mormoltak mágikus imákat, később a hatalom szavait belevésték az amulettbe, így az erő kétszeresen hatott: egyszer maga az amulett, egyszer pedig a szavak révén.

Hórusz szem,
azaz Udzsat szem. Az egyiptomi történetekben benne van, hogy egy viszály alkalmával Széth miképpen szakította ki a gyakran sólyomként ábrázolt Hórusznak a szemét. Thot Isten ezután helyreállította a sérült szemet, azaz adott egy ép szemet Hórusznak és ezentúl ennek az is lett a neve, hogy ép szem. A későbbiekben ez a szimbólum a káosz legyőzésének, illetve a megromlott dolgok helyreállításának a jelképévé vált. Egyiptomi nyelven pedig úgy mondjuk, hogy Udzsat. Az Udzsat szem azt jelenti, tökéletes, ép, virágzó, egészséges.
Egy másik értelmezésben Hóruszt szimbolizálja, a követendő példát, aki megtestesíti a Teremtőhöz vezető utat, a teljes megvilágosodást és mindazt, amit egy emberi testben élő lélek elérhet a fejlődésben. A Hórusz szem az erő, a tudás, az újjászületés és a megértés jelképe.

Menat
Az egyiptomi papok azt mondták, hogy a boldogság és a sorsfeladat megélése az egy önbeavatás. Ezt az önbeavatást Menat-nak hívták. A Menat a 4 alaptörvényt jelent, ami a legnagyobb fontossággal bírt az egyiptomi tökéletesség útját járó beavatottaknak. Hórusz útjának a 4 alaptörvénye:
SZERETET, BÖLCSESSÉG, AZ ISTENI AKARAT TELJESÍTÉSE, HARMÓNIA.
Ezek a Hathor (Hórusz felesége) által képviselt erők a világegyetem legfőbb erői. Aki ezeket betartja, az a sorsútját járja. Ennek a 4 vonásnak Hathor az őrzője. Ezek betartására kell törekedni és ezekkel kapcsolatban lehet az ő segítségét kérni. Minden egyes ember rendelkezik szabad akarattal, azaz mi döntjük el, hogy együtt működünk a sorsunkkal és akkor a sors a hátán visz és vele együtt szárnyalhatunk, vagy az állandó ellenállást és tagadást választjuk, amikor is a sors a hajunknál fogva vonszol maga után. A Menat Hathor amulettje volt, boldogságot, életet, termékenységet hozott tulajdonosának. Általában nyakláncon hordták.

Szkarabeusz
A szkarabeusz az egyiptomiak szent állatnak tartották. Olyannyira, hogy ha véletlenül egy hadsereg útjába került 1 pici kis szkarabeusz bogár, akkor a hadsereg utat tört magának egy másik irányba és kikerülték.
Ő egy nagyon-nagyon fontos szimbóluma az életnek. Azt tartották, az életet görgeti maga előtt. Innentől kezdve ő az Élet Bogara, a legbölcsebb teremtmény, akihez az újjászületést és a karmának a letudását, a karmának a megkötését kötötték. Ő a karmát görgeti maga előtt és egyszer csak megszabadul tőle. Ő az élet, a kiteljesedés, a beteljesedés és az újjászületés szimbóluma.

A karnaki szkarabeuszt 7-szer körbe lehet járni és lehet valamit kívánni, de mind a 7 körnél ugyanazt kell kívánni. Akkor, ha az ember sorsában a kívánság támogatott, akkor a sors szépen lassan az ő életében ezt le fogja adni. A legendák szerint, aki ezt a Szkarabeuszt egyszer az életében 7-szer körbejárja, az biztosan vissza fog még térni ide Egyiptomba, ide Karnakba.

Atlantiszi kereszt
Az ősi civilizációkban az emberek ismerték és használták a szimbólumok erejét és használták az általuk kibocsátott energiát. Ezt a keresztet az atlantisziak is úgy kapták. Az atlantiszi főpapok viselték. Egyiptomi jellegű, s ez is mutatja, hogy Egyiptom átvette az atlantiszi tudást. Ilyen szimbólumokat az atlantisziak nem használtak, (hiszen félanyagi testben éltek és ezért nem volt rá szükségük) csak ennek a keresztnek az esetében. Középen van a dzsed oszlop, illetve benne a Ré pálca található, fölül az emberke, fején a napkoronggal, és ezek mind-mind különálló szimbólumok voltak Egyiptomban is.
Ha nem nézzük benne a dzsed oszlopot, valamint a Ré pálcát, akkor olyan, mint egy ankh kereszt. Az ankh kereszt esetében a kereszt jobb oldala a negatív pólusa, a bal oldala a pozitív pólus. Az atlantiszi keresztnél ez másképp van. Ennek a keresztnek a dzsed oszlop része az egyik pólus és a külső része a másik pólus. Így nem negatív és pozitív pólusú energiák, hanem az Alfa és az Omega energiát bocsátja ki magából, tehát a teremtés alapenergiáit.

A keresztnek töltés nélkül is van állandóan saját energiája. Az alsó része, a szár része hófehér, a középső része (a jellegzetes dzsed rész) zöld, a hátoldal felé rubinvörös, felül pedig szikrázó indigókék. Ez a kereszt eltol magától minden negatív energiát, illetve magában hordozza a teremtés alfa és omega energiáját.

 Ré pálca
A félisteneknek volt az egyik jelképe, de maguk az emberek ezt soha nem viselték amulettként. Több üzenetet is hordoz magában: összeköti egymással az anyagi és az anyagtalan létet, a létet és a nemlétet. Másik szimbólikája a kundalini energiavezeték, azaz a kígyó testének a háta, s ezáltal az újjászületés egyik szimbóluma is.

 Ankh Kereszt
Az egyiptomiak a Nílus kulcsának, az Élet Kulcsának tartották, hiszen szerintük minden az ősvízből, a Nunból keletkezett. Az élet és az életerő jelképe, és egyben a tudás és a bölcsesség hordozója. Az egyiptomi templomok falain csak a félistenek vagy azoknak a fáraóknak a kezében láthatjuk a keresztet, akik már birtokolják az igazi bölcsességet, illetve egy magasabb tudatszinten állnak.

Dzsed oszlop
A dzsed oszlopot az ősi egyiptomiak Ozirisz hátgerincének tartották. Oziriszhez szintén nagyon sokat imádkoztak az emberek és a papnövendékek egyaránt a felemelkedésük és a fejlődésük érdekében. Ozirisz eredetileg termékenység isten volt, aki halála után az alvilág ura lett, ezért Ő az egyik legbölcsebb félisten, aki végig járta a fejlődés összes lépcsőfokát a teljes megvilágosodásig. Ezáltal a dzsed oszlop a spirituális utat jelképezi, illetve a tudatra ébredésnek a lépcsőfokait, és a saját spiritualitásunk megéléséről hordoz üzeneteket.

Az Univerzum mindent átható erejének és a stabilitásnak a szimbóluma

Ízisz csomó
A világ számtalan népe (köztük a magyar nép) mítoszaiban és meséiben fordul elő a  Világfa, amit az élettel, a teremtéssel és magasabb síkokba való feljutással (a Világfa megmászása) azonosítják. Egyiptomban a világfát így ábrázolták. Olyan, mint egy ankh kereszt, aminek a két oldalsó része lehajlott. Ezt Ízisz kulcsnak, vagy Ízisz keresztnek is nevezik. Az Ízisz-csomó eredeti neve a Tit (Tjet, Tiet, Tyet).
Ízisz az anyagi létsík, a teremtésben résztvevő női energia, tulajdonképpen az anyai tényező az életünkben. Az Íziszhez való kötődése következtében az átalakulásokhoz (minden elhullás egyben születés is) szükséges anyai tevékenységek, a gondoskodás jelképe lehetett.  Az Ízisz csomó a Dzsed oszlopnak a női megfelelője, egy Ankh és egy Dzsed oszlop egyben. Ez a szimbólum olyan, mint egy összetett ábra, ami tartalommal is meg van töltve. Ez determinálja a megtestesülést. Ezért segíti az anyát, illetve ezért segíti ezeket a folyamatokat.

Sajnos, az egyiptomiak a vele kapcsolatos titkokat sem tartották szükségesnek megosztani a kívülállókkal. A szimbólumok valódi, mély tartalommal bíró jelentőségét csak a beavatottak, a titoktartásra felesküdött papok tudhatták. Az ember a fejlődési útja során (azaz tisztítja az auráját, egó mentesít, szertartásokat végez, emeli a rezgésszámát, meditál, töltődik, erősíti az idegrendszerét…), automatikusan el kezd egyre ösztönösebbé válni, kisebb-nagyobb felismerései és megértései lesznek és a szimbólumok más oldalukat is megmutatják, hiszen a fejlődés egy önbeteljesítő folyamat.

Az auránk több rétegből áll, és mi az összes rétegre hatással tudunk lenni szimbólumok viselésével. A több évezredes, több tízezer éves reinkarnációs utunk során mi már találkoztunk ezekkel a szimbólumokkal és használtuk is őket, ezért a lelkünk, és a tudatalattink emlékszik rájuk. A lelkünk és a szellemünk olyan, mint egy fekete doboz, minden emléket eltárol magában az összes leszületésünkről, az összes előző életeinkről, ezért a lelkünk azonnal lereagálja, ha egy szimbólum kerül ránk. Szépen lassan beindítja a pozitív változásokat mind az auránkban, mind a tudatunkban, a gondolkodásmódunkban, a hozzáállásunkban, és a sort még nagyon sokáig folytathatnám. Így válik a fejlődés egy önbeteljesítő folyamattá.

A szimbólumok viselete felébreszti a bennünk rejlő isteni és örökkévaló részünket, a lelkünket. Viselésük hozzá segítenek, hogy megtaláljuk önmagunkat, a sors utunkat, párunkat. Segítenek ráébreszteni arra, hogy én egy egyszeri és megismételhetetlen csodája vagyok a létezésnek, egy önálló individuum vagyok, akit a Teremtő a saját képmására teremtett, így én magam is rendelkezem teremtői tulajdonságokkal! Használjunk minél többen köveket, amuletteket, szimbólumokat, hogy minél többen el kezdjünk emlékezni a születésünk okára, mi az élet feladatunk, mi áll a boldogságunk és a fejlődésünk útjában, hogyan tehetjük minél teljesebbé az életünket! Hiszen az élet annyi, amennyit megismersz belőle…

Amikor követ vagy szimbólumot választasz magadnak, akkor mindig hagyatkozz a legelső megérzésedre! Soha ne írd felül, mert a második már az egód válasza lesz és nem a lelkedé.