01Az egyiptomi mágia igen nagy hatalmat tulajdonított az ún. „ráolvasásnak” is. A száj és a torok, vagyis a szavak kiejtésének eszközei voltak a legfontosabb mágikus eszközök. Gondoljunk csak bele, mekkora ereje van egy kiejtett szónak! Hiszen ezek rezgéseket keltenek, s a rezgések változásokat generálnak a környezetükben, akár pozitív, akár negatív változást, attól függően, hogy milyen gondolati energiát társítunk hozzá a szavak kiejtésekor. Így tehát a kimondott szó lehet akár védő-, akár támadó fegyver is!

02A varázsigék önmagukban is képesek voltak hatni, az egyiptomiak „helyes beszédnek” nevezték a titkos igék használatát. Az alábbi részlet egy olyan papiruszról való, melyet az alvilág sötét erőit megtestesítő Apóphisz kígyó elleni mágikus gyakorlatot ír le:

„Mondassék e varázsige egy új papiruszra zöld festékkel rajzolt Apophis felett! Tedd be egy tokba, amelyre rá van írva a neve. Bilincseld meg, kösd össze, és dobd a tűzbe naponta. Taposd meg a bal lábaddal, és köpj rá négyszer, nap mint nap. Mondd ezt, amikor a tűzbe dobod: „Igazhangú Ré veled szemben, Apophis! Igazhangú Hórusz az ő ellenségeivel szemben (négyszer). Igazhangú fáraó az ő ellenségeivel szemben (négyszer)..” Írd be továbbá a tok belsejébe valamennyi parasztnak és parasztasszonynak ama neveit, amelyektől a szíved fél, a fáraó összes ellenségeivel együtt, akár eleven, akár holt. Készíttesd őket el viaszból, tedd őket tűzre, Apohis neve után…”

Hogy a szó hatalma mennyire jelentős volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Hu isten, a Szó megtestesült formája szintén ott utazott vel a Millió Évek Bárkájában, hogy segítse a Napot égi útján.

03Az egyiptomiak a varázslást azonban nemcsak az ellenségeikkel, a különböző veszélyekkel, illetve az ártó démonokkal szembeni védekezésre használták. Igen nagy szerepe volt a mágiának az orvoslásban is; orvoslás és mágia tehát Egyiptomban nem válaszható ketté.
Az egyiptomi orvosok igen nagy hírnévnek örvendtek az ókori világban. Legtöbbjük a papok közül került ki. Ehnaton udvarában például az egyik főorvos egyúttal Aton napisten főpapja is volt. A gyógyítók szakosodtak; minden orvos csak egy bizonyos betegséget gyógyított, s azzal kapcsolatban rendkívül részletes ismerettel rendelkezett. Igen komoly anatómiai ismeretekkel rendelkeztek, melyhez a mumifikálás tudománya és évezredes gyakorlata juttatta őket. S hogyan kapcsolódik a gyógyításhoz a mágia gyakorlata?

04Az egyiptomiak úgy vélték, hogy a betegségek egy része (pl. a fejfájás, vagy a fejhez kötődő betegségek) a gonosz szellemek ténykedésének köszönhető. Ezek ellen pedig csak „természetfeletti” erőkkel lehetett fellépni. Gyakran használtak amuletteket, melyeknek az anyaga, és/vagy a hozzátartozó varázsige vezetett a gyógyuláshoz. Az egyik feljegyzés szerint egy matet net szut nevű növény rostjaira négy csomót kellett kötni, majd ezt a beteg fejére helyezni, hogy a csomók “megkössék” a betegségeket.
A gyógymódok is rendkívül változatosak voltak, a gyógyszereket pedig maga az orvos készítette el, s ez idő alatt is általában varázsigékkel erősítette a hatást.

05Az Ebers-papiruszon – amely nem csupán egy ősrégi egyiptomi orvosi szöveg (Krisztus előtt 1550-ből), hanem a legrégebbi ismert (teljes) fennmaradt orvosi könyv, amely létezik – találjuk például a következő utasítást: „Egy másik szer vakság ellen: disznó két szeme, vedd annak nedvét; valódi szemfesték egy adag; vörös okker egy adag; méz üledéke; dolgozd el finomra, keverd egybe, öntsd az ember fülébe, hogy legott egészséges legyen. Tedd ezt és meglátod (az eredményt). Valóban jó. Mondd varázslatként: „Hoztam ezt és tettem e helyre. Kárpótlást nyer a szörnyű szenvedés!” Gyakran mondtak varázsigéket a gyógyszerek bevételekor is, hogy ezzel is növeljék annak hatását.
De nemcsak varázsfőzetekkel gyógyítottak az egyiptomi papok. Számos templomban alkalmazták azt a módszert, hogy a mélyen alvó beteg fülébe gyógyító mantrákat, varázsigéket suttogtak. Vagy egyszerűen csak megerősítő mondatokat (pl. „mikor felébredsz, tökéletesen egészséges leszel”). Ők ugyanis azt is tudták, hogy az emberi tudat alváskor sokkal befogadóbb, így olyasmiket is befogad, amit éber állapotban nem.

S hogy milyen területen alkalmazták még a mágiát? Nos, az egyiptomiak híresek voltak szerelmi bájitalaikról is, ezek legősibb receptjei is az ókori Egyiptomból származnak.

06Egy mágikus szöveg például az alábbi, meglehetősen furcsa összetevőket javasolja férfiak számára hatásos bájital, afrodiziákum elkészítéséhez: meggyilkolt ember fejéről elnyúzott bőrdarabka, hét szem árpa egy sírkamrából, tíz oipe (egyiptomi mértékegység) almamag, egy kutya tetűjéből kipréselt vér, az epekedő szerelmes vére, mely a gyűrűsujjából származik, valamint saját ondója. Mindez megszárítva és porrá törve elkeverendő egy pohár borban. E bájital készítőjének előzőleg három szemet kell vennie abból a szőlőből, melyből a bort sajtolták. Mikor az ital kész, hétszer elmond egy varázsigét, melyben Ozirisszal, Rével, és Hórusszal azonosítja magát. Ha a siker netalántán elmarad, valószínűleg hiba csúszott a recept elkészítésébe…

Ennél sokkal kifinomultabb módszer az, ahogyan egy szerelmes Ré-Harahtihoz, az „istenek atyjához”, a hét Hathorhoz, a sors megszemélyesítőihez, valamint az ég és föld isteneihez fohászkodik a szeretett lény elnyeréséért: „Üdv Néked, Ré-Harahti, istenek atyja, üdv Néktek, hét Hathor, kik vörös vászon övvel vagytok ékesítve! Üdv Néktek Istenek, ég és föld urai! Adjátok,hogy jöjjön utánam X.Y. lánya, mint szarvasmarha a fiú után, mint szolgálólány a rábízott gyermekek után, mint pásztor a nyája után..”

Az egyiptomi mágia kapcsán külön szót kell emelni az amulettekről, melyekről egy következő cikkemben fogok írni részletesebben.

folyt.köv.

<- A mágia gyakorlata az ókori Egyiptomban I.