dühRégóta keresem magamban az időnként feltűnő düh valódi okát. Természetét már sikerült megfigyelnem, míly módon hat rám és a környezetemre. Egyre jobban uralom, hisz nem szeretnék ártani sem másoknak sem magamnak ezzel a negatív erővel. A valódi okot, a gyökerét hiába kerestem az életem bármelyik korszakába visszatekintve, nem éreztem igazi megoldást.

Most jöttem rá, hogy a dühnek, csalódottságnak, aggodalmaknak, lelki fájdalmaknak, türelmetlenségnek egy közös oka van: az elvárás.

.

.

Gondoljunk csak bele őszintén. Dühös, csalódott akkor vagyok, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy én szeretném, elvárnám, ha a másik ember nem érti meg, hogy én mit akarok, én csak jót akarok, és tehetetlennek érzem magam, és ez lelki gyötrelemmel, fájdalommal tölt el.

.

stairway_to_heaven_1__107685713Sőt, még sürgetném is az eseményeket, hogy legyen már meg az amit én szeretnék, úgy ahogy én szeretném, és csalódott vagyok, ha a sors vagy az adott személy ezt nem adja nekem. Ez mind-mind elváráson alapszik. De hogy alakult ez ki az emberben? Miért akarunk mi mindent irányítani?

Elvesztettük az igaz hitünket. Elvesztettük kapcsolatunkat Istennel. Elfelejtettük, hogy „Legyen meg a Te akaratod”. Elfelejtettük, hogy az Isteni Gondviselés vezet minket, … ha hagyjuk. Aki őszintén hisz Istenben és az Isteni Gondviselésben nem akarja irányítani folyamatosan viharral szemben is a dolgok menetét és mások életét, hanem azt mondja „Legyen meg a Te akaratod”, és a dolgok jóra fordulnak.

.

harmonia belso_ayurvedaEbben az életminőségben a jövőn se kell aggódnunk, és sürgetni sem akarunk semmit. A dolgoknak megvan a folyása, mint a pataknak, őt sem lehet sürgetni, hogy folyjék gyorsabban. Isten a természet erőivel elrendezte a folyó természetét, irányát.

.

Ugyan így, ha kérjük Őt igaz hittel, és figyeljük, hogy az életünkben mely ajtók záródnának már be, és hol nyílnak az újak, és hittel telve belépnénk rajtuk, életünk új minőségbe érne. Le tudnánk vedleni az örökös elvárásainkat és az ezekből adódó csalódottságot, dühöt, fájdalmat, türelmetlenséget.

.

napIsten léte és hite nem vallás függő. Sosem tartoztam egyházhoz, vallási felekezethez, mert azt láttam, hogy megoszt, kirekeszt, Istenfélővé nevel, és Isten nevében gyilkolhatnak is (vallási háborúk). Ezzel sosem tudtam azonosulni. Istent külső vezetés és dogmák nélkül kezdtem keresni, és az Ő segítségével jutok el a felismeréseimhez, melyekkel megváltozik az életem, és reményeim szerint az olvasóknak is segítek az Úton.

.

Utamon rátaláltam időközben a Napkereszténységre, az Ősi vallásra, mely a szeretet, elfogadás, kiteljesedés és az Istenhez vezető belső útról szól.

.

Legyen meg a Te akaratod!

<- A felismerések útján 2.

A felismerések útján 4. ->