szethA Ozírisz mítoszból megismert Széth az egyik, ha nem a legvitatottabb és legproblematikusabb alakja az óegyiptomi panteonnak. Mint tudjuk, az egyiptomiak istenei a természet láthatatlan erőit testesítették meg, ezt szimbolizálja az, ahogyan ábrázolták őket. Csak néhányuk visel emberi formát, sok közülük állat (vagy részben ember, részben állat, például madár, rovar, hüllő) alakjában jelenik meg. Ám az az állat, mellyel Széthet ábrázolták, nem beazonosítható; hosszú fejű lény, felálló, hosszú fülekkel, karcsú testtel, hosszú farokkal. Ez valószínűleg egy kitalált, mitikus lény (óegyiptomi neve Sha).

A Föld istene, Geb és az égbolt úrnője, Nut egyik gyermekeként Széth az ún. 3 epagomenális (az év utolsó öt napjának egyike) napon született, mely nap később mindig is szerencsétlennek számított az egyiptomi naptárban. Már a születése is erőszakos és kegyetlen körülmények között zajlott; állítólag úgy jött a világra, hogy kihasította magát anyja, Nut testéből.

.

.

sethabusimEredetileg a sivatag istene volt, s mivel a sivatag az ember számára mindig is egy kiismerhetetlen, sokszor kegyetlen helynek számított, így annak istenét is a káosszal, zűrzavarral és a pusztítással hozták összefüggésbe. Míg bátyja, Ozírisz a termékeny, fekete föld, addig ő a terméketlen, kiszáradt föld. Így egészítik ki egymást. Kettejük harcában Széth képviseli a sötét erőket, ami miatt a mai napig ő a gonosz megtestesítője. De az ő szerepe ennél sokkal több, és nem ennyire egyértelmű, csak a sorok mögé kell látni és tudni kell olvasni azokból. A Fény és a Sötétség nem létezhet egymás nélkül. Kettejük léte biztosítja a Teremtés egyensúlyát, szükség van mindkettőre és mindkettőnek megvan a maga szerepe ebben a „történetben”. S hogy az egyiptomiak ezt pontosan tudták, és Széth megítélése nem kizárólag negatív volt, arra számos bizonyítékot találunk, ha például tanulmányozzuk a templomok falait, vagy beleássuk magunkat kicsit Egyiptom történelmébe, mitológájába.

.

setSzéth a legrégebben dokumentált istenek közé tartozik. Különös politikai jelentősége volt a korai, II. dinasztia (i.e. 2.780-2.635) idején, amikor is Peribszen fáraó uralkodása alatt ő foglalta el Hórusz helyét a királynévben. Bár ez csak egy átmeneti időszak volt Egyiptom életében, Széth a későbbiekben is hatalmas birodalmi isten volt, Hórusszal együtt ketten testesítik meg Egyiptom két felét. A templomok falain gyakran találunk olyan ábrázolásokat, melyeken ők ketten koronázzák meg és tanítják nyilazni az uralkodót, vagy a fáraó foglyait vezetik. Mi több, Egyiptom jelképes egyesítését is Hórusz és Széth végzi el.

A későbbiekben nagy hadistennek is számított, a fáraó hadseregének négy hadteste közül az egyik az ő nevét viselte. A XIX. dinasztia idején két fáraó is (I. és II. Széthi) viselte a nevét, amivel azt fejezték ki, hogy a természetük Széthéhez hasonló. Sőt, a XX. dinasztiát alapító fáraó, Széthanht nevének jelentése: Széth erőteljes.

.

.

Ő volt a „Fémek Ura”. A vasat, mely az egyiptomiak által ismert legkeményebb fém volt, „Széth csontjainak” nevezték. A Halottak Könyvében pedig, mint az „Északi égbolt ura”, őt tették felelőssé a viharokért.

set-bark1De Széth az is, aki ott áll mellett a Napbárkában és ártalmatlanná teszi a gonosz Apóphisz kígyót, amikor az megpróbálja tekintetével megállásra kényszeríteni a Napbárkát. Ez volt az a mozzanat, amitől az egyiptomiak nagyon féltek, hiszen a Napbárka haladása jelképezi az idő folyását, folytonosságát. Innen ismert gyakori jelzője a „Nagyerejű a Milliók Bárkájában”.

„Ami engem illet, én vagyok Széth, a legerősebb az Isteni Kilencségben. Én ölöm meg mindennap a Mindenség Ura, a Napisten ellenségeit, és ott állok az ő bárkájában. Nincs egyetlen olyan isten sem aki el tudná végezni ezeket a feladatokat.” Széth tehát ledöfi lándzsájával Apóphiszt, aki tulajdonképpen saját maga. A pusztítás ereje elpusztítja a pusztítást, hogy a Világegyetem egyensúlya fennmaradhasson.

Schemers_Set_and_Horus_by_blayrdHórusz és Széth egysége a fáraóban megtestesülő kettős istenség kivetítése. Az uralkodó nem csak Hórusz megtestesítője, hanem Hórusz és Széth egységének, megbékélésének is. Néha az egységben két különböző aspektus nyilvánul meg, amikor a király uralkodik, akkor Hórusszal azonosul, amikor pedig az erejét kell használnia, akkor Széth-tel. Mindkét aspektus nélkülözhetetlen, a két isten együttműködése a király személyében a garancia a világ jólétére. Hatsepszut királynőt például úgy írják le, mint aki Ízisz fiaként (Hórusz) kormányozza az országot, és olyan erős, mint Nut fia (Széth).

A csillagászatban is szerepet kapott. Az északi égbolton található Göncölszekeret az egyiptomiak comb formájúnak vélték és Széth csillagképének tartották. Háborúit különböző, megmagyarázhatatlannak tűnő csillagászati események (pl. napfogyatkozások) okának tartották.

Gyakran hívták őt segítségül vagy említik mágikus szövegekben. Az általa előidézett kedvezőtlen feltételek és más ellenséges istenek ellen reméltek tőle segítséget. A Leiden papirusz egyik mondásában Széth kardja betegség-démonok legyőzésében nyújt segítséget. Ugyanakkor előfordul, hogy jó életért fohászkodtak hozzá.

„Üdvözlet neked, ó Széth, Nut fia, a Nagyerejű a Milliók Bárkájában, aki elpusztította az ellenséget, a kígyót, Ré bárkájának orrában, nagy csatakiáltású, adj nekem jó életet…”
Az egyiptomiak tehát tisztelték Széthet, mint olyan istent, akivel nem árt „jóban lenni”. Tudták, és elfogadták, hogy a zűrzavar az élet velejárója és nélkülözhetetlennek tartották annak rendjéhez.

merlegSzéth szerepe és megítélése az egyiptomiak nézete szerint tehát nem egyértelműen negatív. A mitológiában ő a jó ellenpontja, a „szükséges rossz”, ám sok negatív tulajdonsága mellett egyúttal a világrend fenntartója azzal, hogy a Napbárka útjának folytonosságát biztosítja. Létjogosultsága és igen fontos szerepe van a Teremtésben. Mivel az Univerzum egyik pólusának, erejének a megtestesítője, nélküle nem lenne anyagi megtapasztalása a léleknek, ami viszont szükséges és elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek!