A spirituális fejlődés lépcsőfokain haladva az individum előbb vagy utóbb eléri azt a szintet, amikor megérti a karma törvényét. Megértem, hogy az életemben minden a gondolkodásom és cselekedeteim hatása és ellenhatása. A jelenben és korábbi életeimben hozott döntéseim, tetteim erre a pillanatomra is kihatnak, és a mostban elindított folyamatok szintén vissza fognak rám hatni.

.

felis_01Amikor ezt megérti az ember, más szemmel látja a világot, a környezetét, és az embertársait.

Már nem sajnálom le az általam szerencsétlennek vélt embert, vagy a tragédiát sem tragédiának látom, hanem egy okozatnak. Ez első lépésként helyes nézőpont, de óriási buktatót is rejt magában. Látok olyan spirituális embereket, akik mások nehézségeire, tragédiáira szinte csak legyintenek, és azt mondják, ez a karmája, valami ide vezette őt, eddig így élt, stb. Ami a tévút ebben, az a közöny!

.

.

Az ilyen mondatokat hallva gondolkodtam el azon, hogy miként lehet helyesen használni a tudást. Ugyanis a tudás nem elmélyítése hozza az ilyen tévutakat! Miként ne legyek sajnálkozó és közönyös sem? Egy szó jutott eszembe, és ez az EGYÜTTÉRZÉS volt. De mi is az együttérzés? A magyar nyelv gyönyörűen kifejező, érzem azt, amit a másik ember. És ha képes vagyok a szeretet ily aspektusára, hogy ráhangolódok a másik emberre, érzem azt, amit ő érez, érzem a fájdalmát, veszteségét, kétségbeesését, akkor fel tudom őt emelni.

.

felis_02Akkor tudom, hogy most minden szó felesleges és egy öleléssel megmentem az életét, erőt, és hitet töltök belé. És fogom érezni a pillanatot, amikor szólhatok és szavaim hatására új értelmet nyer a régi elkopott élete. Lehet, hogy az ő karmája az, hogy megélje a szenvedését, de az enyém lehet az, hogy felemelem őt. A spirituális úton járó emberről tudja a környezete, hogy másként gondolkodik, másként él, és a reménytelennek tűnő pillanatban minket fognak megkérdezni, hogy egy nehézség, egy tragédia miért van az életükben. Ezekben a pillanatokban, ha hiányzik belőlünk az igaz együttérzés, nem tudunk választ adni. A karmáról beszélni ezekben a pillanatokban értelmetlen és közönyként hat. És az is!

.

Nagyon fontos a tanítások elmélyítése, valódi értelmezése, melyet a helyes kérdések felvetésével, és az azokra való válaszok keresésével valósíthatunk meg. Sose elégedjünk meg a tanultakkal a spirituális úton, az csak egy része az igazságnak a többi a mi felfedezésünkre vár.

.

Együttérzővé válni, igaz törekvéssel lehet, és az emberek iránti szeretettel, alázattal. Segítséget nyújthat ebben Teréz anya, Amma és hasonló nagy lelkek életének és munkásságának tanulmányozása.

.

<- A felismerések útján 1.

A felismerések útján 3. ->