A 30.000 éves múltra visszatekintő Egyiptom mindig is kiemelt fontossággal bírt az idelátogató földönkívüli fajok számára. Az egyiptomi kultúra alapjait lerakó Thot Atlantisz pusztulása után ezt a földet szemelte ki arra, hogy egy új korszakban útjára bocsásson egy új szupercivilizációt, amely majd továbbviszi az atlantiszi tudást. Többek közt ezért is lett oly’ kedvelt találkozóhelye a különböző földönkívüli fajoknak Egyiptom földje, s ezért is dúlt köztük rengeteg háború érte. Az erről szóló, talán nem is kevés valóságelemet tartalmazó legendák igen véres és kegyetlen történeteket mesélnek az Istenek harcairól.

.

istenek_1Az egyik legismertebb mítosz egy testvérpár, Ozírisz és Széth harcát meséli el. Eszerint az ég úrnőjének, Nut-nak és a föld istenének Geb-nek négy gyermeke született: Ízisz, Ozírisz, Széth és Nephtisz. Az ősidőkben Ozírisz uralkodott Egyiptom felett, nővérével, Ízisszel együtt, aki egyben a felesége is volt. Hazájában és szerte a világon terjesztette a műveltséget, kiemelte az embereket primitív életmódjukból, megtanította őket a földművelésre, törvényekkel szabályozta életüket, bevezette náluk az Istenek tiszteletét. Igazságos, jóságos uralkodó volt, az emberek szerették és tisztelték őt.

A boldog korszaknak azonban véget vetett egy összeesküvés, melyet féltékeny és irigy bátyja, Széth szőtt ellene azért, hogy megszerezze – a szerinte őt illető jogos jussát- Egyiptom trónját. Egy lakoma alkalmával bűntársaival együtt megölte, s holttestét a Nílusba dobatta. Az Ozírisz testét rejtő koporsó a tengeren át a főníciai Büblosz városába sodródott, itt lelt rá a férje holttestét elkeseredetten kereső Ízisz, aki visszavitte azt Egyiptomba. A dühös, rosszindulatú Széth azonban megtalálta a koporsót és tizennégy részre vágatta Ozírisz testét, majd szétszórta a darabokat Egyiptom földjén. Ízisz felkutatta a tagokat és varázslat segítségével újra összerakta azokat. Ozírisz halála után sem vesztette el nemzőerejét, Ízisz ekkor foganta tőle fiát, Hóruszt. Ozírisz nem halt meg teljesen, de nem is támadt fel földi értelemben. Leszállt az alvilágba, s ő lett annak ura, a holtak bírája.

.

istenek_2Ám ez nem zárta ki azt, hogy a földön is megjelenjék és a világban történtekre is befolyást gyakoroljon. A legenda szerint ő maga készített fel fiát, Hóruszt a harcra.

A gyermek Hórusz sok veszély közepette nőtt fel; anyjának Buto mocsaraiban kellett rejtegetnie gyermekét gyilkos nagybátyja elől. Mikor felnőtt, és úgy érezte felkészült arra, hogy bosszút álljon apja haláláért, maga köré gyűjtötte az Ozíriszhez hű egyiptomiakat, és anyja bátorítására hadba lépett a zsarnok Széth ellen, kinek hívei valamennyien különféle állatokká: kígyókká, krokodilokká, vízilovakká, gazellákká változva harcoltak a gonosz erő oldalán.

A monda Hórusz és Széth harcát leíró passzusa eléggé véres és kegyetlen a mai ember fülének. A nehéz küzdelem váltakozó sikerrel folyt. Nagy tét forgott kockán: Ozírisz öröksége, a királyság, az uralom Egyiptom felett. A küzdelem során Széth kivájta Hórusz szemét, melyet Thot tett ismét „udzsattá”, éppé. Egy a „Nagy Völgyben” vívott harcban pedig súlyos fejsérülést szenvedett, melyet Ízisz gyógyított meg. De a véres csatározásban Hórusz is megcsonkította Széth-et, egészen pontosan kiherélte.

.

istenekHórusz jogának biztosítása azonban nemcsak harc útján történt, hanem – az isteni bíróság határozatlansága miatt – 80 évig húzódó per is folyt az örökségért. A tárgyaláson Széth arra hivatkozott, hogy ő a törvényes örökös, mivel Hórusz Ozírisz halála után született. Az éles elméjű Hórusz azonban azzal érvelt, hogy ő Ízisz és Ozírisz fia, így valójában teljes joggal őt illeti a trón. Emlékeztette a bírákat Széth valamennyi bűnös cselekedetére. Az isteni bíróság tagjai között ott találjuk Thot–ot, aki amellett voksol, hogy adják vissza Hórusznak atyja birodalmát. Geb, a föld istene, Ozírisz és Széth apja azonban az ország megosztását javasolja: a Delta-vidék legyen Hóruszé, míg a Nílus-völgyet kapja meg Széth.

.

istenek_4Hórusz végül is elnyerte a trónt, az egyiptomiak szemében ő lett a királyi hatalom isteni megtestesítője. Egyiptom későbbi fáraói ezért viselték a „Hórusz” címet évezredeken keresztül. Széth pedig az idegenek istenévé vált Egyiptomban.

Ám Széth nem nyugodott bele az ítéletbe; sokan úgy tartják, Hórusz és Széth (a Fény és a Sötétség képviselőinek) harca Egyiptomért mind a mai napig zajlik…