felismerésAz igazságok, melyekkel szembe kell néznünk a tökéletesedés útján, gyakran nehezen felfogható tanítások az ember számára. Nagy rugalmasság, és törekvés kell ahhoz, hogy eddigi gondolkodásmódunkat megkérdőjelezzük és képesek legyünk változtatni rajta. Az önmagunkon való munkálkodás, és finomítás a legszebb alkotás, mit az ember végezhet földi pályafutása alatt. Felemelő érzés, amikor egy küzdelemmel, szenvedéssel teli időszak után megértem, hogy mit tanított nekem az élet és ezzel egy lépéssel előrébb jutottam ahhoz a célhoz, amiért itt vagyok most a földön. Ahhoz, hogy ezt jól csináljuk néhány alapelvet meg kell értenünk.

Az OK ÉN vagyOK!

Minden ember és az életünkben lévő szituációk tanítanak minket. Ezt minden spirituális tanító elmondja. De nehéz elfogadni, amikor a párom veszekszik velem, a munkahelyemen egyre rosszabb a helyzet, gyűlnek a csekkek, és úgy érezhetem, hogy az egész világ ellenem van. Hogy lenne ez tanítás?!

A cél a tökéletesedés útján az alázat, szerénység, tisztelet, tisztesség, bizalom, empátia, önzetlenség, elfogadás, türelem, őszinteség, a feltétel nélküli szeretet és a hasonló nemes értékek kialakítása önmagunkban. Így érhetjük el Isteni énünket. Ha őszintén magába tekint a kedves olvasó, vajon hány tulajdonságot mondhat magáénak 100%-osan?

Erre tanítanak minket az emberek, akikkel összehoz minket a sors. Ha valakit nem tisztelek, akkor magamban kell keresni ennek okát, hiszen a másik ember „csak eszköz”, hogy tanuljak valamit. Talán nem vagyok elég alázatos, és szerény. Ha nem bízok valakiben, nincs elég hitem. Nem hiszek az Isteni gondviselésben, hogy most is értem van az adott szituáciútjánó. És így kellene minden felébredő rossz érzést magamban megvizsgálni. Nagyon fontos a folyamatos önvizsgálat. Ha valaki még nem gyakorolja tudatosan önmaga megfigyelését, ami a reakcióit, gondolkodását illeti, kezdje el úgy, hogy esténként visszatekint a napjára, és vallja be magának, ha valamiben nem jól döntött vagy cselekedett, esetleg kijött a sodrából, és dühöngött. Ezután gondolja végig, hogy miként oldaná meg most. „Utólag már mindenki okos” – szoktuk mondani. Ehhez nagy törekvés és igaz szándék szükséges. Saját magunk leleplezése főként az első időkben nehéz, az egónk mindent meg tud magyarázni, és a másik embert hibáztatni. Ezt nem szabad megengedni! Emlékeztetni kell magunkat, hogy az OK ÉN vagyOK! Még ha az adott pillanatban és tudati szinten nem is látszik, ez így van! A tudatos önmegfigyeléssel és a hibák felismerésével elindulhatunk a változás útján. Tudni érdemes, hogy amíg rosszul oldunk meg egy feladatot az életben, mondjuk belemegyünk a vitába, és dühöngünk, – tehát rosszul oldottuk meg – mindaddig kapunk hasonló szituációkat míg a folyamatos önmegfigyelés, és változtatás során jól meg nem oldjuk. Ezért van, hogy ha a munkahelyünkön konfliktusunk van egy személlyel, és elmegyünk másik munkahelyre, biztosan ott is lesz egy hasonló karakterű ember. A feladatot meg kell oldani. Jobb előbb. Ugyanez érvényes a párkapcsolatokra is. Gondolom mindenkinek van olyan ismerőse, akinek mindig hasonló típusú párkapcsolatai lesznek, mindig ugyanazzal a problémával. Ez is bizonyítja, az OK ÉN vagyOK.

istenÉn jelenleg egy rosszul megoldott feladatnál két perc múlva tudom, hogy ezt elrontottam, és újra megkapom a szituációt. És ez mindig így is van. És egyre jobb megoldás születik és óriási változáson megyek keresztül. Sajnos a szenvedés sem kicsi, de folyamatosan tudatosítom közben, hogy az OK ÉN vagyOK. Nagy bennem a törekvés, hogy a fent felsorolt nemes értékek szerint éljek. Tapasztalataim azt mutatják, hogy amikor megértem az élet tanítását, az a személy aki a tanítom volt ebben, ő is megváltozik. Már nincs szükség arra, hogy engem belevigyen helyzetekbe, ő is felszabadul és ha megvan az ő kellő törekvése, ő is tanul. Mert hát az egyén szintjén mindenkinek saját feladata és szituációja van. A sors összerendezi azokat az embereket akik egymástól tanulnak, egymást tanítják. Sosem egyoldalú a dolog. De nekem az én szemszögemből kell néznem, nekem mit kell megtanulnom. Óriási hiba és önbecsapás, ha a másik ember hibáit nézzük, és azt gondoljuk neki változnia kellene. Az az ő dolga, ő sorsa, ő karmája, ő döntése. Nekem az a feladatom, hogy magamat változtassam meg, magamat váltsam meg, ezzel akár az egész családom, családi kapcsolataim, baráti kapcsolataim megváltozhatnak. Biztatásként és hogy erőt adjak önmagad átalakításához kedves olvasó elárulom, hogy amikor nagyon kilátástalannak éreztem és nem is tudtam éppen elhinni, hogy a szenvedés amit megélek értem van, mindig kértem az Istent hogy mondja meg ez hogy lehet értem? És mindig kapok választ. Mindig megvilágosodik számomra a cél.

Minden hiba, mit bennem látsz, bennem nem létezik. Azok a te megoldandó feladataid, változtatni valóid.

Minden hiba, mit benned látok, nem a te hibád. Azok az enyémek. Az én megoldandó feladataim, változtatni valóim.

Ezek után úgy gondolom, a mások hibáinak keresése, feltárása egy nem létező fogalom. Magamévá tenni ezt a tanítást, és felismerni minden emberben a tanítómat a legőszintébb dolog önmagamhoz.

Kitartást, erőt, hitet és igaz törekvést!

folyt.köv.