Gyermekkorom óta kedvelem ezt a szimbólumot. Tizenéves lehettem, mikor először megláttam és valahogy vonzott a két ellentétes színvilág és lenyűgözött az az egyszerű, de mégis misztikus egyensúly, mely belőle áradt. De hogy valójában mit jelent, soha nem néztem utána. Nekem a dolgok mélyreható megismerése, pontosabban utána járása nem az erősségem, inkább hagyatkozom a megérzéseimre. Mellékesen megjegyzem, ez nálam az emberekre is ugyanúgy vonatkozik. Ha valaki/valami tetszik, és vele jól érzem magam, nem érdekel, hogy honnan származik, ki ő, mi ő, a lényeg számomra mindig a belső kisugárzás.

Életem első spirituális angliai utazása előtti valamelyik este eszembe jutott a Jin-jang jel, s elkezdtem elmélkedni, s végiggondolni mi az, mit az elődeink, a régi bölcsek szimbolizálni akarhattak vele. S a következőre jutottam – mely tényleg belső meggyőződésemből fakad -, hogy a férfi és női kapcsolat igazi lényegét mutatja.

Mint tudjuk a jel két, egy fekete és egy fehér részből áll, mely egyenlő, s melyekben ellentétes színű pont található. Spirituális mesterektől azt hallottam, hogy a fekete szín a nőt, míg a fehér a férfit testesíti meg. Maradjuk ennél az elgondolásnál.

jinElőször szedjük szét a jelet. Mit látunk? A jel két egyenlő körré válik, mely tökéletesen fekete és fehér. Szerintem ez maga a nő és maga a férfi, teljes tökéletességében. A teljes tökéletesség állapotát persze igen nehéz megélni. Csak akkor lehet – véleményem szerint – ha a nő illetve férfi, kiteljesedik a maga nőiességében illetve férfiasságában. Azaz képes önmagában is boldog lenni, elérni illetve megélni a tiszta boldogság érzését úgy, hogy egyedül van – igen egyedül önmagával.

S most lássuk a két ellenkező oldalon lévő pont magyarázatát az én szemszögemből. Ha ilyen egymáshoz illő kiteljesedett fél találkozik egymással, a céljuk az, hogy megismerjék egymást. Hiszen az Univerzum is két ellentétes pólus összhangjában áll. S mivel a két oldal, azaz mindkét fél ismeri a boldogság érzését – a saját megtapasztalása alapján – ezért szeretné a másiknak is átadni annak egy részét, megmutatni milyen az, amit ő átélt. Ha ez kölcsönös, akkor a két félből kiválik egy-egy darabka, mely áthelyeződik a másik oldalra. De az adással együtt jár az elfogadás is. Ha mindketten adnak, és ugyanúgy elfogadnak, teljessé válik a kép, s ekkor jön létre a jin-jang.

Ettől egyszerűbb és tisztább magyarázatot nem igen fogok találni a szimbólum megértésére. S mostanság, ha meglátom e jelet, már nem egy ismeretlen, idegen szimbólum számomra, vagy esetleg egy hóbortos divat része, hanem a férfi és a nő tökéletes összhangját, harmóniáját takarja, s jóval többet jelent egy puszta fekete-fehér szimbólumnál.