piramisAki ellátogat turistaként Egyiptomba, annak első útja általában a piramisok földjére, a gízai fennsíkra vezet. Itt áll a, talán túlzás nélkül állíthatom: bolygónk egyik legcsodálatosabb építménye, a Nagy Piramis. Jómagam 2001-ben jártam először Egyiptomban, egy egyiptológusok által szervezett tanulmányúton vettem részt, így közvetlenül volt szerencsém megismerni a mai hivatalos „szakmai” álláspontot arról, hogy hogyan, és milyen céllal épültek ezek a lenyűgöző építmények.

Elmondták, hogy amikor a Nílus megáradt, és az emberek nem tudtak a földeken dolgozni, kivezényelték őket a piramisépítéshez, így az mintegy 100 ezer munkás kezének és verejtékének gyümölcse, akik nehéz munkával faragták és rakták a helyükre a mintegy 2 tonnás köveket . Ám ha ott állsz ez előtt az irdatlan tömegű és magasságú építmény előtt, és felnézel az égbe vezető lépcsőkön, egyértelműen érezheted, hogy ez a változat igencsak sántít. Annyira tökéletes, mind építészetileg, mind anyagmegmunkálás szempontjából, hogy az nem lehet emberi kéz alkotása, legalábbis nem úgy és abban a formában, ahogy azt ma nekünk tanítják. Arról nem is beszélve, hogy mind a mai napig nem tudták modellezni, hogyan építhették fel a piramist, még a 21.századi technológiával sem!

Tovább „bonyolódik” a rejtély számunkra, ha be is megyünk a Nagy Piramisba, pláne ha van lehetőségünk azokra a helyekre is belépni, ahova ma turistát nem engednek be (vajon miért?). Hála a Sorsnak, nekünk már többször megadatott bejutni a „titkos” helységekbe is!

kirkamAz első, ahova mindig ellátogatunk, az ún. királyi kamra. Ez hivatalosan Hufu (görög nevén Cheops) fáraó sírhelyét jelöli, ahol ma már csak egy üres szarkofág (?) található, mert a sírrablók korábban már kifosztották a sírt. Ám az igazság az, hogy ez a helység sohasem funkcionált sírhelyként! Egyrészt ásatások leleteiből tudjuk, hogy a korai dinasztiák fáraói még a kb. 600 km-nyire délre található Abüdoszban temetkeztek, másrészt soha nem találták meg benne a múmiát. Sehol egy felirat sem a falakon, sem pedig magán a szarkofágon, pedig más leletekből (lásd: Unasz piramisában a Piramisszövegek, vagy a Királyok Völgyében található sírok) tudjuk, hogy az egyiptomiak rengeteg felirattal látták el a sírok falait, mely szövegek hivatottak segíteni az elhunyt fáraó lelkét biztonságosan átjutni a túlvilágra. Az egyiptomiak ezt roppant fontosnak tartották, akkor itt miért nem találunk egyetlen feliratot, egyetlen hieroglifát sem?

gpplan1A következő helység, ahova már csak külön engedéllyel lehet belépni, a királynő kamrája. Itt például egy újabb járat bejáratát találjuk, ami természetesen le van zárva. Ha benézünk, láthatjuk, hogy onnan még többfelé ágaznak járatok. Vagyis a piramisban sokkal több járat van, mint amiről hivatalosan beszélnek! Itt engedték be még 1993-ban a Gatenbrink által tervezett Upuaut robotot, hogy feltérképezzék a kamra ún. „szellőző járatait”. Tudomásom szerint, az első eredmények után Zahi Hawass, a gízai fennsík akkori felügyelője, leállította a további kísérleteket, és Gatenbrink azóta sem mehetett Egyiptomba kutatóként! Megint csak felvetődik a kérdés: MIÉRT???

Igen érdekes a földalatti kamra, ahova már csak szó szerint térden csúszva lehet bejutni. Itt található a Lelkek Kútja, és innen látható lefelé még járat. Itt áll összeköttetésben a Nagy Piramis a Szfinx-szel, itt egy egész városnyi folyosórendszer van, ahova a Szfinx hátsójánál be is lehet látni.

És nem beszéltünk még arról, hogy az egész gízai komplexum alatt Ley-vonalak futnak végig, az építményeket pedig bizonyos csillagokhoz, illetve csillag együttállásokhoz tájolták be! Mindezek figyelembevételével minden józanul gondolkodó emberben felmerül a kérdés: akkor valójában mi célt is szolgált a piramis?

Nos, a mi teóriánk szerint a Nagy Piramis, és általában a piramisok ún. kvantumgépezetek voltak: befogták egyrészt alulról a Föld, másrészt fentről a csillagok, az Univerzum energiáit. Ezeket az energiákat az egyiptomiak nemcsak önmaguk spirituális fejlesztésére fordították, maga az épület erőműként is szolgált. Eredetileg a Nagy Piramist hófehér kövek borították, ezek mintegy szigetelőként működtek, és bent tartották az elektromágnesességet. Az építmény belsejében található gránit burkolat is ezt a célt szolgálta, tárolta az elektromosságot és a gránitszemcsékben lévő kristályok pedig szupravezetőként funkcionáltak. De nemcsak tárolni, kiáramoltatni is tudták ezeket az energiákat és azon az elven továbbították távoli helyekre, amire Nikola Tesla is rájött, amikor kidolgozta a vezeték nélküli áram használatát…